Hónapok óta terjed a hír a magyar irodákban, gyárakban és HR-osztályokon, hogy júniustól bárki megismerheti más munkavállalók jövedelmét. Ennek háttérében az Európai Unió bértranszparencia irányelvének a június 7-i határidőre történő hazai beépítése áll. Íme, amit tudni érdemes ezzel kapcsolatban!
Hamarosan bevezetésre kerülnek a bértranszparencia szabályai Magyarországon. Nézzük meg, mik is ezek! / Fotó: Shutterstock
Valóban mindenki jövedelme nyilvános lesz június 7-től?
Nem, nem mindenki bérét fogják nyilvánosságra hozni. A bértranszparencia nem azt jelenti, hogy a fizetések nyilvánosan elérhetők lesznek az interneten, vagy hogy a faliújságon ki lesznek függesztve. A változások főként a cégek belső folyamatait érintik, ami révén a munkavállalók sokkal több információt fognak kapni a bérekről, mint eddig.
Mit jelent a bértranszparencia bevezetése a gyakorlatban?
Ezután, ha kérjük, a munkáltatónk köteles lesz bemutatni az azonos vagy egyenlő értékű munkakörök átlagbéradatait nemek szerint. Ennek célja az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elérése. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a nők átlagosan 11%-kal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál az ugyanabban a pozícióban, Magyarországon ez a különbség akár 13-14%-ra is rúghat. Ez a bérszakadék pedig később akár 25%-ra nőhet a nyugdíjaknál. Ezt a problémát kívánja az EU véglegesen orvosolni.
Hogyan fog változni a munkakeresők élete?
Az új munkahelyet keresők jelentős és kedvező változásokra számíthatnak. A toborzási folyamat teljesen átalakul, mivel az új szabályok az állásra pályázókra is vonatkoznak. Ebből kifolyólag eltűnnek a hirdetésekből a „versenyképes jövedelem” és „a bérezés megegyezés szerint” kitételek. A cégeknek kötelező lesz a hirdetésben, vagy legkésőbb az első interjú előtt megadniuk a kezdőbért vagy egy reális bérsávot. Továbbá az interjúztatók nem kérdezhetik meg a korábbi jövedelmet.
Milyen jogokkal fognak rendelkezni a munkavállalók?
Évente egyszer hivatalosan kérhetjük a munkáltatónktól a hasonló munkakörök átlagbéradatait. Azok a vállalatok, amelyek legalább 50 főt foglalkoztatnak, kötelesek nyilvánosságra hozni azokat az objektív tényezőket, amelyek alapján a bérezés és az előléptetések történnek. Ha nőként úgy érezzük, hogy kevesebb a bérünk, mint férfi munkatársainké, és bírósághoz fordulunk, akkor nem nekünk kell bizonyítani az igazunkat, hanem a cégnek kell alátámasztania, hogy nem sértett szabályt.
Forrás ripost.hu
