Lannert Judit, az oktatási miniszter a Quibitnek adott legfrissebb interjújában hangsúlyozta, hogy az új NAT magába kellene foglalnia az állampolgári ismereteket, az egészséges életmódról szóló nevelést, a pénzügyi tudatosságot, a társadalomtudományok alapjait és a médiaműveltséget, nem csupán a digitális műveltséget. Szerinte az új NAT kidolgozása hosszadalmas folyamatot igényel sok szakember bevonásával, és a végső eredménynek a 21. századi követelményeknek kell megfelelnie. Ez azt jelenti, hogy az új tartalmak integráltnak kell lenniük, nem pedig különálló tantárgyak formájában.
Az interjú során a miniszter beszélt arról is, hogy a kisiskolások oktatása is változhat; már akár az ősz folyamán bevezethetik, hogy a kis alsós gyerekek ne üljenek 45 percet egy órán, mivel lehet, hogy csak 20 percet tudnak figyelni. A jövőben javasolja, hogy ha bírók, akkor bent maradhassanak tovább, ha pedig elfáradnak, akkor kimehetnek játszani.
Megemlítette, hogy az értékelési rendszert változtatni kellene, nemcsak az osztályozás miatt, hanem az AI elterjedése miatt is. Egyre inkább nem érdemes a memorizálásra összpontosítani. Szerinte sokkal fontosabb a gondolkodási folyamat értékelése, ahogyan a gyerekek megoldják a problémákat.
Lannert arra is kitért, hogy a tankerületek vezetői folyamatosan változhatnak; most 450 igazgató pályázatát vizsgálják meg a tantestületek véleménye alapján, amiből döntést hoznak majd. Szerinte sok jelenlegi igazgató lojalitás alapján került a pozíciójába, ezért új, szigorúbb elvárások mentén keresik az új intézményvezetőket, hogy valódi vezetők váljanak belőlük.
A tankerületi rendszerről elmondta, hogy nem gondolja, hogy teljesen vissza kellene adni az iskolákat az önkormányzatoknak, hiszen több helyen ez nem is lenne kívánatos. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján sem a decentralizált, sem a centralizált rendszer nem volt igazán hatékony, ezért egy hibrid megoldást javasol.
Az egyházi iskolákról úgy nyilatkozott, hogy a finanszírozást meg kell vizsgálni, hogy ne legyenek méltánytalan különbségek a közfeladatot ellátó intézmények között. Idővel a szektorsemleges finanszírozás visszaállítása lenne a legjobb, és lehetőséget kell adni a nem állami és nem egyházi iskolák számára is, ha megfelelnek az elvárásoknak. Hozzátette, hogy az egyházi iskoláknak is tekintettel kell lennie a roma származású gyermekek fogadására.
A civilekkel kapcsolatban azt mondta, hogy megfelelő minőségű, akkreditált programokkal visszatérhetnek az iskolákba. Az interjú még a választások előtt készült.
Forrás 24.hu
