Furcsa ellentmondások jellemzik a Fidesz szóvivőit: míg a választási vereség okainak feltárásakor nem engednek meg túl sok őszinteséget, addig a jövővel kapcsolatban már kétségbe vonják a párt létjogosultságát is. Hogyan lehet azonban egy politikai párt a megszűnés határán, ha a választási kudarcot csupán véletlen balesetként kezelik? Rétvári Bence kijelentette, hogy egy demokráciában 16 év után szinte elkerülhetetlen a vereség. Szerinte a 2026-ot megelőző kétharmados győzelmek bizonyítják, hogy ha voltak hibák, az csak az elmúlt négy évet érinti. A pártnak büszkén kellett volna kommunikálnia a sikereit, és a korrupciós vádakat nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni. Aggodalomra ad okot, hogy Magyar Péter és a Tisza vizsgálóbizottságai a Fidesz ihletőjére hajlamosítják a korrupció vádját, ami akár a választási esélyeik rovására is mehet.
A Fidesz belső fórumain a politikusok sokkal nyíltabban beszélnek, de két dolog visszatartja őket a nyilvános vitáktól. Az egyik a választási törvény, amelyet ők maguk úgy alakítottak, hogy az a legerősebb pártnak kedvezzen, és büntesse az apróbb politikai csoportosulásokat. Ezért, ha szándékukban áll fenntartani a jövőbeli esélyeiket, a jelenlegi rendszer figyelembevételével kellene egységesen fellépniük.
A másik ok, ami összetartja a Fidesz sokszínű csapatát, Orbán Viktor személye. A polgári irányzat képviselői, élükön Navracsics Tiborral, azt állítják, hogy a polgári szavazók elvesztése vezetett a nagy vereséghez. A volt miniszter a HVG-nek nyilatkozva arra utalt, hogy a 1998-as Fideszhez való visszatérés lehet a helyes irány. A pártelnök szerepét viszont nem kérdőjelezik meg, sőt, a megújulás érdekében is vállalt feladatot a főnöki kérésre. Azonban a loyalitásukat kifejező nyilatkozatokból kiderül, hogy a kongresszus során a mérsékeltek elvárják, hogy a személyi kérdésekben történjen valami számukra kedvező lépés.
Forrás hvg.hu
