A Kúria elnöke, Varga Zs. András automatikusan tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), azonban 2020-ban ez a testület nem támogatta a kinevezését a Kúria élére, mivel korábban soha nem dolgozott bíróként. Végül a fideszes többség személyre szabott törvénymódosításokkal segítette elő a kinevezését.
A kapcsolat a főbíró és az OBT között nem volt zökkenőmentes. 2025 őszén az OBT kijelentette, hogy a Kúriának nincs jogalapja olyan ügyek kezelésére, amelyek a bíró függetlenségét érintik. Az év elején Varga Zs. kivonult egy OBT ülésről, amelyen vita folyt a Tisza Párt által okozott adatszivárgásról, valamint egy olyan előterjesztésről, amely a Bírák Etikai Kódexét módosította volna, megtiltva a bíráknak, hogy pártok közösségi oldalain regisztráljanak.
Korábban, 2022-ben, Varga Zs. az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel úgy vélekedett, hogy az OBT által elfogadott etikai kódex sérti az Alaptörvényt és a bírósági törvényt. Azt állította, hogy az etikai kódex normatív jellegű, mivel a bírák fegyelmi ügyeinél figyelembe veszik. Így az Alkotmánybíróság jogosult azt megsemmisíteni. Arra is hivatkozott, hogy a kódexből hiányzik a korábbiakhoz képest az Alaptörvénnyel való összhangra utalás, valamint hogy a bírák nem lehetnek kapcsolatban olyan szervezetekkel, amelyek jogszabálysértők vagy diszkriminatívak. A kódex eltávolításait Varga Zs. a bírói függetlenség csorbításának, míg a véleménynyilvánítás jogának túlzott kiterjesztésének tekinti. Azt is vitatta, hogy az OBT külön etikai szabályokat hozott létre a bírósági vezetők számára, ezzel túllépve a hatáskörén.
A beadványt négy jogvédő szervezet (Amnesty International, Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság és Társaság a Szabadságjogokért) alaptalannak ítélte, és a visszautasítását kérte. Az Alkotmánybíróság végül, miután majdnem négy év telt el, a jogvédőknek adott igazat. A döntésében megállapította, hogy az etikai kódex nem tekinthető jogi eszköznek, így a beadványt visszautasította. A bírósági törvény ellen azonban érdemi vizsgálatot folytatott, de elutasította azt, mivel a parlament szabadon dönthet arról, hogy melyik bírói önigazgatási szervnek adhat felhatalmazást az etikai kódex elfogadására.
Az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a törvényalkotó nem teremtette meg a Bírák Etikai Kódexe alkalmazásához szükséges törvényi garanciákat. Az etikai kódex a bírák közötti megállapodás, amely azonban nem érintheti az alkotmányos megállapodást. Ezért a testület törvényi kiegészítést tartott szükségesnek.
A döntésben 14 alkotmánybíró vett részt, de Patyi András, a korábbi Kúria elnökhelyettese, nem írta alá a határozatot, míg öten különvéleményt fogalmaztak meg, hangoztatva, hogy az alkotmányos követelmények túlzásnak számítanak. Varga Zs. András indítványának visszautasításában egység volt, sőt Varga Réka szerint a bírósági törvényre vonatkozó pontot is felesleges volt érdemben vizsgálni.
Forrás hvg.hu
