A Tisza-kormány egyik leglényegesebb választási ígérete az volt, hogy visszahozza az Európai Bizottság által befagyasztott uniós forrásokat. Ennek érdekében benyújtotta egyik első és jelentős törvényjavaslatát, amely az „európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szól. Ez a javaslat érinti a népszerű magántőkealapok szabályozását, megerősíti az Integritás Hatóságot, és szigorítja a politikai vagyonnyilatkozatokra vonatkozó előírásokat. Talán a legfontosabb intézkedése az alapítványok, a kekvák megszüntetése. Cikkünkben megvizsgáljuk, miért sürgette a kormány a kekvák kérdésének gyors rendezését, mit várt el az EU a magyar kormánytól, és mit tervez a törvényjavaslat a kekvákkal kapcsolatban.
Az EU felé irányuló legfőbb követelmény, a kekvák helyzetének rendezése, már 2023 tavaszától súlyos problémákat okozott, és sok befagyasztott uniós forrást érintett. Különböző programok, mint például az Erasmus+ és a Horizont Európa is érintettek, ám a kekvák működésével járó problémák szinte minden uniós pályázatot befolyásoltak.
A kormány törvényjavaslata három fő változást hozna a kekvákkal kapcsolatban: a kekvákat, az egyetemekhez kapcsolódó alapítványokat 2027 augusztusáig, míg a nem egyetemi alapítványokat már idén nyáron megszüntetné. A fennmaradó időszakban szigorú elvárásokhoz kötné a kuratóriumi tagság megszerzését. Az egyetemekhez nem köthető kekvák helyzetét is részletesen szabályozná.
A kormány az alapítványok létrejöttét és vagyonjuttatását megalapozó törvények törlésére is készül, hogy eleget tegyen az EU elvárásainak és saját ígéreteit valóra váltsa. A kekvák kérdése az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti viták középpontjában állt, az EU pedig nem kérte az alapítványok megszüntetését.
A legtöbb köztudatban lévő kekva az egyetemeket fenntartó alapítványokhoz kapcsolódik, azonban az Alaptörvény-módosító javaslat a nem felsőoktatási alapítványokkal is foglalkozik. A kormány célja, hogy a lehető leghamarabb lezárja a kekvák ügyét, és a szétválasztással igyekszik visszaszerezni az elveszített politikai támogatást.
A javaslatok között szerepel a vagyonkezelés rendezése, és lehetőséget biztosít arra, hogy a megszűnő alapítványok valamilyen formában tovább működhessenek, azonban ez a gyakorlatban jelentős anyagi korlátokat jelentene számukra. Az alapítóiknak be kell jelenteniük a változásokat, és az államtól kapott támogatások visszaadása kötelező lenne.
Forrás telex.hu
