Bár Orbán Viktor most is elkerülte a mély önkritikát, beszéde során elismerte, hogy a Fidesz részéről hibák történtek. Szólt a kampány során elkövetett tévedésekről, a részvétel alábecsüléséről, a korrupciós vádakra adott gyenge válaszról, valamint a fiatalok mobilizálásában és digitálisPresence-ben mutatkozó lemaradásról. Habár azt mondta, hogy őt terheli a vereségért a felelősség, a kudarc lehetséges okai között említette a „külföldi algoritmusokat” és az „interneten szerveződő kulturális elitet”. Az áprilisi választások fő okozóiként „négy hadtestet” nevezett meg, ezek pedig: a Soros-világ, Brüsszel, az ukránok és a multinacionális cégek.
Az eseményt követően Galgóczi Eszter és Kéri László véleményét kértük a Fidesz kongresszusán elhangzottakról, a megújulás lehetőségeiről és a politikai siker elérhetőségéről. Galgóczi Eszter, a Forrás Társadalomkutató Intézet politikai elemzője, Orbán reggeli nyilatkozatát elemezte, amelyben a vezető hárította a felelősséget. Az elemző rámutatott, hogy bármennyire is tűnhet álságosnak, Orbán az „én” névmást használta, így politikailag átgondoltan próbálja jelezni a felelősségvállalást. A kongresszus során érzékelhető volt, hogy Orbán hatalma, legalábbis átmenetileg, kérdőjelessé vált a párton belül.
Különösen a vidéki polgármesterek és Hidvéghi Balázs beszéde nem mutatott arra, hogy elégedettek lettek volna a Fidesz irányvonalával; a 28 tagú elnökség átalakulása is jelzi a mögöttes feszültségeket. Hiába mondta Orbán, hogy részletesen megbeszélték a választási vereség okait, a beszéd mögött mégis erőteljes kibeszéletlenség érződött, és a közösség magányosnak érezte magát. Mivel nem volt challengere Orbánnak a párton belül, kétséges, hogy bárki is szeretett volna ilyen szerepet vállalni – fogalmazott az elemző. Galgóczi úgy véli, hogy a Fidesz jelenlegi iránya a totális bukás klasszikus példája.
Forrás 24.hu
