A Legfőbb Ügyészség esetleg törvénysértően járt el, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) kérte fel, hogy vizsgálódjon a TEK által elfogott ukrán pénzszállítók ügyében tavasszal – állapította meg a NAV egy belső vizsgálat, amelynek egy dokumentumát a 444 megszerezte. A NAV több munkatársát is meghallgatta, akiktől kapott információk alapján több jogsértés feltételezhető az ügyben. A jelentés arra is rámutatott, hogy a TEK felkérésével is problémák voltak, valamint az ukrán pénzszállítmány és járművek magyar hatóságok általi megőrzésének körülményeivel kapcsolatban is felmerültek kérdések.
A belső vizsgálat szerint a NAV “nyomozó hatóság” kijelölése jogsértő módon történt, hiszen a Legfőbb Ügyészség egy email útján utasította a NAV-ot, ami nem minősül érvényes határozatnak. Az ügyészségi utasítás “nem felel meg a jogszabályoknak” – áll a NAV jelentésében. Ennek ellenére a NAV a március 5-i elfogás után a levél alapján rendelte el a nyomozást, anélkül, hogy az ügyész figyelmét felhívták volna a jogellenességre, hozzátéve, hogy a feljelentés a szükséges melléklet nélkül érkezett, amely miatt a bűncselekmény gyanújának megállapítása is megkérdőjeleződött.
A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette a Legfőbb Ügyészséghez március 4-én, mellékletekkel együtt, de ezek nem érkeztek meg a NAV-hoz az eljárás kezdetekor. A dokumentum szerint a NAV a mellékletek nélkül indította el a nyomozást, de azt később megjegyzik, hogy a bűncselekmény gyanúját még így sem lehetett megállapítani.
A TEK bevonásával kapcsolatban is felmerültek kétségek. Források szerint a TEK közreműködése szükséges volt, mert feltételezték, hogy a pénzszállítóknál fegyver lehetett, de később kiderült, hogy ez nem így volt. A dokumentumból kiderült, hogy a NAV-os vezetőt kész tények elé állították a TEK közreműködésekor.
A TEK és a NAV közötti együttműködés jogalapja, valamint a bilincs alkalmazásának szükségessége is kérdéses. A NAV álláspontja szerint a bilincs alkalmazásának jogi indoka nem volt megfelelően rögzítve, emiatt nem tudják azt részletesen vizsgálni. Az iratban megjegyzik, hogy a NAV jogsértő indokkal állapította meg a bilincs alkalmazásának jogalapját.
Kérdéses, hogy a magyar hatóságok milyen alapon tartották maguknál az ukránoktól elvett pénzszállítmányt és járműveket. A NAV-os vezetők a pénz lefoglalása nélkül döntöttek a szemle befejezéséről, ám később a kormány rendeletet hozott, amely kimondta, hogy az ukrán vagyon Magyarországon maradhat. De hogy milyen alapon tartották a pénzt a két dátum között, arra nem adtak magyarázatot.
A NAV jelentése végül megállapítja, hogy már a folyamat kezdetétől nem voltak megfelelően érvényesülő jogi szabályok. A NAV további vizsgálatot rendelt el az ügyben, hogy megállapítsák, megfelelően zajlott-e a nyomozás. A vizsgálat eredményét nyilvánosságra szeretnék hozni.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál június 11-én lemondott, mert szakmai nézeteltérés volt közte és a Legfőbb Ügyészség között az ügy kapcsán. A Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy kapcsolatban álltak volna a kormánnyal az ügyben, és hangsúlyozták, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek és az ügy körülményeit teljes mértékben feltárják.
A március 5-én elfogott szállítmány Ausztriából indult az Oscsadbankhoz, 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat szállított. Az ukrán pénzszállítókat később elengedték és kiutasították az országból. A kormány kommunikációja az ügy hajrájában azt sugallta, hogy az ukránok illegálisan szállították az értékeket. Az Ukrán Nemzeti Bank június elején “illegálisnak” minősítette az akciót.
Forrás telex.hu
