Hétfőn az Országgyűlés 135 szavazattal támogatta, míg 50 ellenében és 6 tartózkodással elfogadta az Alaptörvény új módosítását. Ez a legfelsőbb jogszabály tizenhatodik módosítása, és most először nem a Fidesz-KDNP, hanem a Tisza-kormány kezdeményezte a változtatásokat.
A kormánypárt továbbra is saját politikai érdekei szerint alakítja a szöveget. A módosítások céljai közé tartozik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése, a miniszterelnöki poszt két ciklusra korlátozása, és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetősége.
A módosítás kimondja, hogy ezek az alapítványok „vagyona nemzeti vagyon”, és a kormány gyakorolhatja az alapítói jogokat, tehát megszüntetheti őket. Ekkor az alapítvány jogutódja az állam lesz.
Az Alaptörvény megváltoztatásának célja az volt, hogy visszaállítsa a demokratikus ellenőrzést a közvagyon használata felett, mivel a kormány korábban a jogokat a kuratóriumoknak adta át.
A Tisza-kormány más jogszabályokat is benyújtott, amelyek 2026-ig tervezik a kekvák megszüntetését, kivéve a felsőoktatási feladatokat ellátókat, amelyeknek 2027-ig haladékot adtak.
A módosítás másik fontos eleme, hogy a jövőben nem választható újra miniszterelnöknek az, aki összesen legalább nyolc éven át töltött be ilyen posztot. Orbán Viktor tehát nem lehet ismét miniszterelnök.
Ez a változtatás vitát váltott ki, mivel a Fidesz-KDNP és más közéleti szereplők kifogásolták a visszamenőleges jogalkotást. A Tisza nevében Melléthei-Barna szerint a jövőre vonatkozóan állítanak korlátokat.
Eredetileg törölni akarták az alkotmányos önazonosság védelméről szóló bekezdést, de végül Magyar Péter módosító indítványával ennek az első mondatát megőrizték, míg a hivatal létrehozásának lehetőségét eltávolították.
A mostani módosítás köztársasági elnöki aláírásra vár, de az elnök meg is vétózhatja, amely esetben a Tisza-kormány ismételten benyújthatja. Az Alaptörvény következő módosításáig is eljuthatunk a jövőbeli alkotmányozási folyamat során.
Forrás hvg.hu
