Lehajtott fejjel hallgatta a bírósági döntést Joób Márton a Szegedi Törvényszéken csütörtökön. Az egykori önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus családja fájdalmas arccal ült a teremben, miközben a bíró hosszasan ismertette az elsőfokú határozatot a 271 millió forintos költségvetési csalás ügyében.
A bíróság Joób Márton számára hat év hat hónap fegyházbüntetést szabott ki, mivel bűnszervezet keretében, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást követett el. Ezen kívül hét évre eltiltották a közügyektől, 1,5 millió forintra bírságolták, és több ingatlanját is elkobozták.
Az ítélet még nem jogerős, mivel Joób és védője fellebbezést jelentettek be, így az ügy másodfokon folytatódik. Joób mellett négy másik vádlottat is elítéltek bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt, és mindegyiküknél kizárták a feltételes szabadlábra helyezést, három és hat év közötti szabadságvesztést kaptak. Más vádlottak enyhébb büntetéseket kaptak.
A bíró elmondta, hogy a vádlottak olyan céghálót működtettek, amely az áfa csökkentésére irányult. A rendszer lényege, hogy a papíron különböző alvállalkozók végezték a szórólapterjesztési munkákat, egymásnak számláztak, de az áfát nem fizették be, a pénzt készpénzben vették fel és osztották vissza egymás között.
A bíróság szerint a csalást több gazdasági társaság, strómanok és ügyvezetők segítették fiktív számlák alkalmazásával. Az ügyészség érvelését, miszerint bűnszervezet működött, a bíróság elfogadta, mert a bűnszervezeti minősítés lehetőséget ad a büntetés súlyosbítására és kizárja a feltételes szabadlábra helyezést.
Joób a tárgyalás során tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt állítva, hogy nem volt tudomása a rendszer működéséről. A bíró viszont részletesen kifejtette, miért nem fogadta el ezt az érvet, és felhozta, hogy tanúvallomások és más bizonyítékok arra utalnak, hogy Joób tisztában volt a tevékenységgel és vezető szerepet játszott benne.
A bíróság kitért arra is, hogy Joób a nyomozáskor még részletesen tájékoztatta a rendszerről, később viszont már azt állította, hogy nem tudott a törvénysértésekről.
A költségvetést összesen 271 millió forintos kár érte, Joób esetében pedig több mint százmillió forintnyi bűnügyi hasznot azonosítottak, emiatt ingatlanjaira is vagyonelkobzást rendeltek el.
A büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vették Joób büntetlen előéletét, egészségi állapotát, és a kilenc kiskorú gyermekről való gondoskodását, de súlyosbító körülményként értékelték a rendszer hosszú ideig való működtetését és mások bevonását.
Az ítélethirdetés után az ügyészség Joób letartóztatását kérte, mert fennállt a szökés veszélye, de a bíróság végül nem rendelte el azt, így Joób szabadlábon védekezhet a másodfokú eljárásig. A többi vádlott különféle szabadságvesztéseket, pénzbírságokat, és egyéb eltiltásokat kaptak, valamint több esetben vagyonelkobzást is elrendeltek.
A büntetőeljárás több éve tart, és eddig 18 ember ellen emeltek vádat, akik közül többen már beismerték bűnösségüket vagy egyezséget kötöttek az ügyészséggel. Joób Márton továbbra is tagadja a bűnösségét, hangoztatva, hogy vállalkozásai törvényes tevékenységet folytattak.
Joób 2014-ben lett önkormányzati képviselő, és azóta többször is választásokon indult. 2020-ban lemondott a posztjáról, a viszonya pedig megromlott a városvezetővel, 2022-ben kizárták a frakcióból, 2024-ben pedig függetlenként indult a polgármesteri székért.
Forrás telex.hu
