Sulyok Tamás a nemzetközi sajtónak adott interjúban határozottan kijelentette, hogy ellenáll minden politikai törekvésnek, amely az ő leváltását célozza. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nem csupán a személyes ambícióiról szól, hanem a magyar alkotmányos rendszer és a hatalmi ágak egyensúlyának megvédéséről.
Kijelentette, hogy kész jogi lépéseket tenni, ha a parlamenti többség el szeretné távolítani. Szerinte egyetlen parlamenti többség sem jogosult arra, hogy figyelmen kívül hagyja a jogállamiság és az európai értékek elveit.
Sulyok Tamás rámutatott, hogy a kormányfő, Magyar Péter és a Tisza Párt olyan intézkedéseket tervezhet, amelyek az Orbán-kormány alatt kinevezett közjogi és igazságügyi tisztviselők leváltását célozza. A miniszterelnök törekvése a hatalom centralizálására és a végrehajtó hatalom még szorosabb kontrolljának kiépítése, mint a korábbi rendszerben.
Sulyok Tamás megjegyezte, hogy a kialakult helyzet alkotmányos válságnak is tekinthető, mivel a kormányzati szándékok meghaladják a demokratikus kereteket.
A Tisza Párt képviselői ezzel szemben azt állítják, hogy az új parlamenti többség jogosan rendelkezik hatalommal az Orbán-rendszerhez köthető intézményi struktúrák átalakítására, és hogy ezek a pozíciók nem neutrálisak politikai szempontból. Hajdu Márton, a párt egyik vezetője szerint a korábbi rendszer kulcsszereplői nem léptek fel a hatalomkoncentrációval szemben, ezért nem tekinthetők független szereplőknek.
A konfliktus kulcsa, hogy a parlamenti többség alkotmányos eszközökkel, például alaptörvény-módosítással, is leválthatja a közjogi tisztségviselőket.
A helyzetet tovább fokozza, hogy Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult, és a Velencei Bizottság véleményét kérte az ügyben, amelyet már most alkotmányos válságként értékelnek egyesek. A köztársasági elnök bizonyos alkotmányos lépései, mint például a lex Orbán bevezetésének engedélyezése, további politikai vitákat váltottak ki.
Emellett a nemzetközi helyzet is jelentős: az Európai Unió folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar jogállami vitákat, és több milliárd eurónyi forrás felfüggesztés alatt áll a korábbi vitatott intézkedések okán.
A Politico szerint a magyar helyzet párhuzamba állítható a lengyel politikai átmenettel, ahol az elnök és a kormány közötti konfliktus lassította a reformokat.
Sulyok Tamás azonban kijelentette, hogy nem érzelmi alapon politizál, és szerepét kizárólag alkotmányos keretek között értelmezi. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha a helyzet tovább fokozódik, az az ország nemzetközi megítélését és intézményi stabilitását is veszélyeztetheti.
Forrás www.origo.hu
