Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványa az Alkotmánybírósághoz (Ab) jelentős belső feszültséget és valószínűleg súlyos szervezeti válságot idézett elő, amely példa nélküli az intézmény történetében. A hétfői ülésen, ahol az elnök beadványát kellett volna tárgyalni, a 15 bíró közül 7 kizárta magát a folyamatból, így a testület nem tudott dönteni, ezért felfüggesztették az ülést.
Az elnök azután fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy Magyar Péter ultimátumának lejárta után jelezte, módosítani szeretnék az Alaptörvényt az elmozdítása érdekében. Sulyok kérte a testületet, hogy tisztázzák, beleférnek-e az Alaptörvény-módosítás kereteibe az ilyen sajátos jellegű akciók.
Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke most egy személyes véleményt tett közzé az Ab weboldalán, amelyben kifejtette, hogy ha a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény értelmezési indítvánnyal él, az nem veszélyezteti az alkotmányos rendet. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság eljárása a jogértelmezési indítvány ügyében része a jogi párbeszédnek.
Polt Péter szerint az alkotmánybírók különböző formákban foglalnak állást egy indítvány mellett, és a személyes érintettség miatt történő kizárás bejelentése nem tekinthető ilyen döntésnek. Az alkotmánybírók függetlensége alapján nem vonhatók felelősségre politikai vagy jogi értelemben a döntéseikért vagy véleményükért – tette hozzá az Ab elnöke.
Forrás hvg.hu
