A Magyar Honvédség Rába H25-ös vízszállító járművéből ivóvizet töltenek Solymáron, a Panoráma és a Lejtő utca sarkán található víztározóba, mivel vízhiány lépett fel 2022. július 1-jén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán).
Évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót környékén, ezért 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett bevezetni, főként az ivóvízhálózatról végzett öntözések miatt – közölte kedden az MTI-nek a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Arnhoffer András elmondta, hogy a vízkorlátozás körülbelül 18 ezer fogyasztót érint, különösen Zalacsány és Kehidakustány környékén. A közműcég kilenc tározóval rendelkezik ezen a területen, amelyek közül kettő már majdnem teljesen kiürült, így a vízhiány leginkább a magasabban fekvő helyeken tapasztalható. Zalaszentgrót, Bazsi, Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, Sümegcsehi és Türje alacsony víznyomása miatt lajtoskocsikkal biztosítanak ivóvizet a lakosoknak.
A cég vezetője megjegyezte, hogy több mint 40 éves szakmai tapasztalata alatt még sosem tapasztalt ekkora vízhiányt, pedig Zala az egyik legcsapadékosabb megye, azonban idén komoly aszály sújtotta a területet. A talajvíz szintje jelentősen csökkent az egész régióban, miközben az emberek nagy mennyiségű ivóvizet használnak öntözésre. „Egy üveg sör árából körülbelül ezer liter ivóvizet vásárolhatnak, miközben ennek a előállítása és tisztítása költségesebb, mint a palackozott víz előállítása” – hangsúlyozta Arnhoffer András.
Elmondta, hogy eddig összesen 69 településről kérték az önkormányzatoktól a vízkorlátozás bevezetését, elsősorban megelőző célzattal, azonban a döntés a helyi hivatalok hatáskörébe tartozik. Javasolták az elsőfokú korlátozást a Zalaegerszeg nyugati vízművéből ellátott városrész és környéke számára is, ahol a gógánhegyi ivóvíztározó töltöttsége kedden délben csak 14 százalék volt.
A vízkorlátozás célja, hogy mindenki számára biztosítva legyen az ivóvíz, védjék a szociális és egészségügyi intézményeket, valamint a gyermekintézményeket, és hogy a tűzoltók hozzáférjenek tűzivízhez. Az elsőfokú korlátozás meghatározása szerint a fogyasztókat sürgetik, hogy ne locsoljanak tömlővel vagy automata öntözőrendszerekkel, tilos medencéket feltölteni, autót mosni, vagy hűteni járdákat és háztetőket, valamint tűzcsapról sem lehet mezőgazdasági vagy ipari célokra ivóvizet felhasználni. A másodfokú korlátozás azt jelenti, hogy az ipari felhasználóknak minimum 20 százalékos vízfelhasználás csökkentést kell elérniük – sorolta a cégvezető. Megjegyezte, hogy akinek illegálisan elvezetett víz miatt eljárás indul, az nemcsak lopás miatt, hanem közüzem megzavarása miatt is felelni fog.
Arnhoffer András véleménye szerint a globális éghajlatváltozás várhatóan tovább súlyosbítja a helyzetet, és átgondolt kapacitásbővítésekre van szükség, anélkül, hogy az ivóvízkészleteket a mezőgazdaság vagy egyéb célok érdekében feláldoznák. Az embereket ösztönözni kell a csapadékvíz gyűjtésére vagy szabályos talajvizet gyűjtő kutak létesítésére az öntözéshez. Jelezte, hogy a szükséges fejlesztések történtek volna a hálózaton, ha az elmúlt 16 évben nem veszített volna el 20 milliárd forintnál is több bevételt a Zalavíz Zrt. és az önkormányzatok, mert ha lett volna rá forrás, felelősen fejlesztettek volna.
Forrás hang.hu
