Az állami feladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átalakításának folyamata megkezdődött – jelentette be a kormány kedden. Az új intézkedések célja, hogy világosabb és átláthatóbb felelősségi rendszert hozzanak létre az állami vagyon kezelésében és a közpénzek felhasználásában.
A változások az Alaptörvény 16. módosításán és az új törvénymódosításokon alapulnak. A kormány szerint a reformra azért van szükség, mert a kekvák a magánalapítványok működésére hasonlítottak, miközben állami vagyonnal gazdálkodtak és politikai tevékenységeket végeztek.
Az Állami Számvevőszék adatai szerint 2024-re több mint 3000 milliárd forint közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz, beleértve ingatlanokat, állami részvénycsomagokat és készpénzt. A kormány megemlítette, hogy az előző administráció évente jelentős osztalékokról mondott le, amikor nyereséges cégek, mint a Mol vagy a Richter részvényeit alapítványoknak adta át.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a politikai befolyás megerősödött a kekvák kuratóriumaiban, ahol előző kormányhoz kötődő politikai szereplők kaptak helyet, és a kinevezések gyakran életre szólóak voltak. Ennek következményeként, az állami felügyelet alól sok közvagyon került ki, az érintett intézmények működése pedig bizonytalanná vált.
A közfeladatot ellátó alapítványok megszüntetésének határideje 2026. július 31. lesz, míg a felsőoktatási intézmények fenntartói esetében 2027. augusztus 1-jén történik meg a megszűnés. Az első lépés az alapítói jogok rendezése volt, amelyet kormánydöntés szabályoz. A kormány célja, hogy az átmeneti időszak alatt világos felelősségi viszonyok alakuljanak ki.
A következő fontos dátum július 14., amelyig a kormány döntést hoz az alapítványok megszűnéséről és a közfeladatok sorsáról. Ezen a napon világossá válik, hogy mely központi költségvetési szervek veszik át a feladatokat, és az alapítványoknak július 14-ig jelentést kell készíteniük a vagyoni helyzetükről.
Azokra az alapítványokra, ahol államon kívüli alapítók is vannak, külön szabályok vonatkoznak, és ezek az alapítók dönthetnek a működés folytatásáról. A nem felsőoktatási alapítványok jogai 2026. augusztus 31-én a magyar államhoz kerülnek, míg az egyetemi alapítványok esetében az átalakítás már most elkezdődik, és várhatóan új tagokat választanak a kuratóriumokba.
A kormány ígérete szerint az egyéves átmeneti időszak alatt folyamatosan egyeztetni fognak az érintett szereplőkkel, hogy biztosítsák a felsőoktatás zavartalan működését.
Forrás 24.hu
