Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Az Integritás Hatóság nemrégiben közzétett jelentése szerint 2025-re vonatkozóan több ezer milliárd forint közpénz elkölthetőségére derült fény korrupciós kockázatokon keresztül, nem megfelelő közbeszerzési eljárásokon.
A jelentés kiemeli, hogy a vasútfejlesztések során számos jel utal arra, hogy a nyertes ajánlattevők alvállalkozói láncokat alakítottak ki, ahol felesleges közvetítők is szerepet játszottak. Az információk visszatartása miatt azonban a Hatóság eddig nem tudta ezeket a kockázatokat alaposan megvizsgálni. A szektorban tavaly számos összeférhetetlenségi helyzetet tapasztaltak, például a tervezők és kivitelezők közötti együttműködéseket, ami a tervezés és kivitelezés egyidejű versenyeztetésének következménye volt. A jogi környezet 2025-re arra a pontra jutott, hogy a közbeszerzések irányításában Lázár János vezette volt Építési és Közlekedési Minisztérium lett a domináló szereplő, ám a minisztérium nem minden területen működött együtt a hatósággal, így az alapvető információkhoz nem jutottak el a vizsgálatok során. Információk szerint a vasúti beruházások során egy NER-es cég hét szintből álló alvállalkozói láncot alakított ki, amelynek többsége azonos tulajdoni körhöz tartozott.
A jelentés rámutat, hogy az Orbán-kormány alatt a közbeszerzési piac extrém módon koncentrálódott. A dokumentumban említik a média által már feltárt hirdetési piacot, ahol az állami cégek reklám- és rendezvényszervezési költségeiket főként a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül költhették, amely a Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel szerződött. Az Integritás Hatóság megállapította, hogy az NKOH részéről „érdemi korrupcióellenes tevékenység valószínűsíthetően nem zajlik”. Az NKOH-nál kevésbé ismert szervezetek, mint a Digitális Kormányzati Ügynökség, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Védelmi Beszerzési Ügynökség és a Kormányzati Képzésszervezési Központ összesen csupán 2930 millió forintnyi közbeszerzést bonyolítottak, míg a keretmegállapodások megkötése elterjedt gyakorlatnak számított, ami súlyos korrupciós kockázatokat hordozott magában.
A közbeszerzési határként beállított ötmilliárdos küszöb a kormány részéről nem tűnik megoldásnak, mivel az Integritás Hatóság már két éve javasolja annak csökkentését, de eddig nem történt előrelépés. A jelentés konkrét példákat is említ a vidékfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban, ahol a nyerteseknek biztosítékot kellett vállalniuk, de senki sem ellenőrizte, hogy ezeknek tényleges fedezete van-e. A Vidékfejlesztési Program során ez több milliárd forintos csaláshoz vezetett.
A légkör továbbra is kedvező a zárt körű közbeszerzések számára, ami kiemelkedő kartell- és összeférhetetlenségi kockázatokat teremt. A közbeszerzések 19,6%-a egyetlen szereplővel történt, a legnagyobb nyertesek a Mol és a Strabag voltak. Az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc, egy legutóbbi interjúban arról beszélt, hogy az utóbbi években három cég összesen 10 milliárd euró (3600 milliárd forint) értékben kötött szerződéseket a magyar kormánnyal, a túlárazás pedig elérhette a 3,5 milliárd eurót (1500 milliárd forint).
Biró Ferenc ellen tavaly hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt indítottak eljárást, mivel felesége használta a szolgálati autóját, és gyanús szerződéseket kötött Brüsszelben egy tanácsadó céggel. Június elején újra a középpontba került a korábbi kormány kritizálása miatt, éppen ebben az időszakban emeltek vádat ellene. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezte Biró jogviszonyának megszüntetését a Fővárosi Törvényszéken.
Forrás hang.hu
