Az államfő kezdeményezésének kiemelkedő fontosságára és a téma iránti fokozott közérdeklődésre reagálva a Sándor-palota nyilvánosságra hozta Sulyok Tamás köztársasági elnök által benyújtott kérelmet. Ebben arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, hogy az Alaptörvény-módosítás keretein belül megvalósíthatók-e olyan intézkedések, amelyek konkrét személyek – jelen esetben az ő elmozdítását – célozzák.
Sulyok egyik kérdése arra vonatkozik, hogy az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdése alapján az Alaptörvény, mint Magyarország jogrendszere alapja, normatív szabályokat állít fel, ezért nem tartalmazhat közvetlenül olyan egyedi rendelkezéseket, amelyek célja egy konkrét személyre tett hatás kiváltása.
A köztársasági elnök június 11-én fordult korábbi munkahelyéhez, néhány nappal azelőtt, hogy az alaptörvény-módosítás tervezete nyilvánosságra került volna. Polt Péter elnök gyorsan napirendre tűzte a kérést, de végül a kormány nem tárgyalta, mivel az 15 alkotmánybíró közül heten kizárták magukat a kérdésből, ami a testület határozatképességét megszüntette.
Forrás hvg.hu
