A magyar közbeszerzési rendszer jelenleg nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, növeli az árakat: a túlárazás nem csupán egy-egy véletlenszerű előfordulás, hanem a rendszer működésének alapja – állapítja meg az Integritás Hatóság legújabb, több mint 300 oldalas integritásjelentésében. A dokumentumban konkrét példákon keresztül illusztrálják, hogy „a magyar közbeszerzési rendszer immár nem képes ellátni alapvető feladatát, így átfogó reformokra van szükség”. A jelentés részletesen foglalkozik a központi beszerző szervek problémáival, beleértve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretszerződéseit is.
A verseny sok helyen csupán látszólagos: azonos cégek versenyeznek ugyanazokon a pályázatokon, gyakran ugyanabban a formációban, és rendszerint ugyanazok a szereplők nyernek. Ezen időszak alatt a legnagyobb állami beszerzők, akik az elmúlt öt évben több mint 3.700 milliárd forint közbeszerzést bonyolítottak, nem reagáltak érdemben a Hatóság kezdeményezéseire – olvasható az Integritás Hatóság 2025-ös évre vonatkozó összefoglalójában, amelyet a jogi kötelezettségeknek eleget téve publikáltak június végén.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlárazás rendszerszintű problémának számít, mert a pályázók árait egy „becsült értékhez” viszonyítják, azonban a szabályok nem írják elő, hogy ez a valódi piaci összehasonlításon alapuljon. Az elemzés alapján a túlárazás az építési beruházások terén volt a legszembetűnőbb, míg a második helyen a kőolajtermékek és energiaforrások állnak. „Ez azt jelenti, hogy a túlárazás a legnagyobb állami kiadási tételeket, például az energiabeszerzéseket is jelentősen érinti” – hangsúlyozták.
A 10 milliárd forint feletti építési beruházásoknál a jelentés nagyon magas korrupciós kockázatokat azonosít, megjegyezve, hogy a szereplők köre korlátozott, és a kiírók és nyertesek között tartós összejátszás valószínűnek tűnik.
A hatóság szerint a legnagyobb állami beszerzések jelentős része nem átlátható: a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) több százmilliárd forint értékű beszerzései (például energiaellátás, járművek vagy bútorok) nem jelennek meg a nyilvános közbeszerzési felületen. Ezen kívül a kormányzati kommunikációs piac is erősen centralizált, hiszen az állami szervek általában a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) közreműködésével szerződnek.
A jelentés kitér arra is, hogy a hatóság hiábavaló egyeztetéseket próbált kezdeményezni a legnagyobb központi beszerző szervezetekkel – beleértve az NKOH-t, a Digitális Kormányzati Ügynökséget (DKÜ) és a KEF-et – mivel a tervezett találkozók elmaradtak. Az anyag szerint a 2020 és 2025 között több mint 3.700 milliárd forint értékű közbeszerzést lebonyolító szervezetek működésében jelentős integritási kockázatok figyelhetők meg.
Az Integritás Hatóság átfogó reformokat sürget a rendszerben, többek között bizonyos eljárástípusok megszüntetését, a jogorvoslati díjak csökkentését és a kötelező jogi képviselet eltörlését javasolja. A jelentés említi, hogy az előző kormány és a hatóság között több korrupcióellenes kérdésben nem alakult ki egyetértés, így az elmúlt három évben nem teljesült az a cél, hogy a jelentés valós segítséget nyújtson a kormányzat és a korrupcióellenes intézmények közötti együttműködéshez. A teljes dokumentum itt érhető el.
Forrás 24.hu
