Cinkosok közt nem néma: közérdekű bejelentők itthon.

Cinkosok közt nem néma: közérdekű bejelentők itthon.

Pálinkás Szilveszter és Szabó Bence a Rendszerbontó Nagykoncerten, 2026. április 10-én a Hősök terén (Fotó: Youtube)

Bátonyi Péter (Építési és Közlekedési Minisztérium), Szabó Bence (NNI), Pálinkás Szilveszter (Magyar Honvédség), Laczó Adrienn (bíróság), Laponyi Zsolt (BRFK), és Berezvai Zombor (Gazdasági Versenyhivatal) azok a közelmúlt hőseinek tartott „kialakítók” (szakszóval: közérdekű bejelentők), akik jelentős szerepet játszottak a kormányváltásban. Az ilyen egyének védelmét sok országban jogszabályok biztosítják, és ez Magyarországra is vonatkozik, bár a szakértők szerint a hazai rendszer számos hiányossággal küzd, és nem garantálja megfelelően a korrupciót és más ügyeket feltáró személyek érdekvédelmét. Ezzel kapcsolatban a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetőjét, Zeisler Juditot kérdeztük.

A közérdekű bejelentésről sokáig nem volt széleskörű tudomás, a legtöbben csak a választások előtti időszakban kezdtek tudomást venni a kifejezés jelentéséről. A jelenlegi miniszterelnök is közérdekű bejelentőként szerepelt, amikor a Partizán stúdiójában nyilvánosságra hozta a Fidesz vezetése körüli visszásságokat. Mások már megelőzték őt, volt, aki tette révén országosan elismertté vált (például Hadházy Ákos, Horváth András, Balogh Krisztina), de sok bejelentő (angolul whistleblower) személye, akik a munkahelyükön vagy a sajtónak jeleztek problémát, soha nem lett nyilvánosságra hozva.

Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője több szakmai kiadványt készített és tréningeket tartott a témában. Szerinte nincs elérhető statisztikai adat arról, hogy hány bejelentést tesznek névtelenül vagy nyilvánosan. Ugyanakkor megerősítette, hogy az elmúlt időszakban megnövekedhetett a közérdekű bejelentések száma. Ezen belül az EU által elkészített irányelvet 2023-ban alkalmazták a magyar jogszabályokban (korábban közel egy „panasztörvény” létezett). E szerint az 50 főt meghaladó szervezeteknek kötelező belső bejelentési rendszert kialakítaniuk, ahol a beszállítók, dolgozók, stb. bejelentést tehetnek, ha visszaélést észlelnek.

Az irányelvnek megfelelően 21 szervezet működtet bejelentővédelmi rendszert, ahol bárki tehet bejelentést társadalmi problémákról. Ha valaki nem a megfelelő szervnél tesz bejelentést, akkor azt átirányítják a megfelelő helyre. Az ombudsman évente összegyűjt statisztikai adatokat ezekről a bejelentésekről, és ő maga is befogad bejelentéseket. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság oldalán is elérhetők részletes információk a bejelentés menetéről. Zeisler Judit hangsúlyozta, hogy átfogó kampányokra lenne szükség a lehetőségek népszerűsítése érdekében, hogy a téma jobban ismertté váljon. Megemlítette, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában szerepelnek erre vonatkozó elemek, de ezek inkább a bejelentéseket kezelő szerveknek szólnak, mint a szélesebb közönségnek. A szakember megemlítette, hogy Olaszországban van ingyenes jogsegélyszolgálat a bejelentők számára, amellyel nemcsak munkajogi védelmet kínálnak, hanem olyan szakértőket is biztosítanak, akik segítik a bejelentőt az ügy részleteinek kibogozásában.

Zeisler Judit a magyarországi bejelentő helyzettel kapcsolatban az Eurobarométer vonatkozó felmérésére hivatkozott. Ebben szereplő kérdés: „Ha Ön korrupciót tapasztal, tudja, hova kell fordulnia?” A szakember szerint Magyarország az utolsó előtti helyen áll ebben a felmérésben.

Van több olyan ország, ahol jó megoldások találhatók, amelyeket akár Magyarországon is alkalmazni lehetne – véli Zeisler Judit. Franciaország példáját említi, ahol minden bejelentésre kiterjednek az uniós irányelv alapján kialakított szabályok, míg a magyar rendszer elsősorban uniós forrásokhoz és projektekhez kapcsolódó visszaélések bejelentésére összpontosít.

Az idei választási időszak különösen érdekes tesztje volt a bejelentő rendszernek, hiszen többen nyilvánosság elé álltak, ami pozitív, mert hozzájárultak a változásokhoz. Viszont probléma, hogy mindannyian elvesztették az állásukat emiatt, ami egyértelmű jele annak, hogy a rendszer nem működik megfelelően.

Forrás hang.hu