Vidéki nagyvárosokban korlátozzák a plakáthelyeket.

Vidéki nagyvárosokban korlátozzák a plakáthelyeket.

Budapesten és más nagy városokban is új szabályozásokat vezetnek be a közterületi hirdetések és plakáthelyek számának korlátozására. A szegedi közgyűlés június 26-i ülésén elhatározta, hogy megkezdi a hirdetések elhelyezésére vonatkozó településképi rendelet módosításának előkészítését. A főépítész javaslata szerint a jövőben nem lehet reklámokat elhelyezni a helyi védettség alatt álló épületeken és területeken. Szegeden az utcabútorok és várók citylight plakáthirdetései önkormányzati tulajdonban vannak, ezek kezelését egy helyi cég végzi, amely emellett molinóhelyeket is bérbe ad. A cég reklámbevétele tavaly meghaladta a 102 millió forintot, ami több mint 5%-kal haladta meg az előző évit.

Békéscsabán az önkormányzat értékesíti a közterületi plakáthelyeket, és az utóbbi években a lakosság felfigyelt a hirdetések minőségére és mennyiségére. Az önkormányzati rendelet felülvizsgálata folyamatban van, így a jövőben várhatóan változnak a hirdetési szabályok. Békéscsaba bevétele a hirdetési helyekből 2023-ban 5,3 millió, 2024-ben és 2025-ben pedig körülbelül 12,8 millió forint lesz.

Kaposváron már évekkel ezelőtt minimálisra csökkentették a hirdetőeszközök számát, és a városvezetés tervezi, hogy nullára csökkentik az óriásplakátok mennyiségét. Zalaegerszegen nincsenek önkormányzati tulajdonú plakáthelyek, a városban elérhető reklámfelületeket külön cégek értékesítik, szigorú helyi szabályok szerint. Az önkormányzat közel 20 millió forintos bevételt realizál évente a közterület-használati díjakból.

A helyi önkormányzatok kapnak lehetőséget arra, hogy saját rendeleteikben szabályozzák a reklamációs helyeket, és új tilalmakat vezessenek be. Budapesten a Fővárosi Közgyűlés június 26-án döntött arról, hogy drasztikusan csökkenti a plakáthelyek számát, megszünteti az óriásplakátokat, és ötödére csökkenti a hirdetőoszlopokat. Karácsony Gergely a döntést a város fejlődése szempontjából jelentős lépésnek nevezte. Ezzel szemben Bauer Tamás Frigyes a Magyar Reklámszövetségtől azt kifogásolta, hogy nem történt előzetes szakmai egyeztetés, ami veszélybe sodorhatja a hirdetési ipart, míg a Fidesz-KDNP frakciója is egyetértett abban, hogy szükséges a hatásvizsgálat.

Forrás 24.hu