Török Gábor politológus elemezte a Tisza-kormány szombaton benyújtott alkotmánymódosítását nem normatív, hanem a hatalomgyakorlás logikájának perspektívájából. Arra fókuszált, hogy a javasolt módosítások mennyiben növelik a hatalmon lévők mozgásterét, és hogy a változtatások a politikai érdekeket szolgálják-e, mint az az elmúlt másfél évtizedben tapasztalható volt, vagy új típusú hatalomgyakorlásra utalnak.
A politológus szerint a Sulyok Tamás államfő felmentése, az Alkotmánybíróság több tagjának és Polt Péter elnöknek az eltávolítása a 70 éves korhatárral egyértelműen Tisza mozgásterét növeli, ahogyan a bírói hivatal és a Kúria elnökének visszahívása, valamint a képviselők 12 éves időkorlátja is kedvez a kormány számára. Ez utóbbi lehetőséget teremt a legnagyobb politikai ellenfelek, a Fidesz és a Mi Hazánk politikusainak kizárására a következő választásokon, Hadházy Ákos szerint pedig ez a személyre szabott törvényalkotás kategóriájába tartozik.
Török az országos vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását is politikai célnak látta, amely a NER-oligarchák és támogatóik elszámoltatását szolgálja. A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése pedig megakadályozza, hogy a tanács megállítsa a költségvetés elfogadását.
Ugyanakkor Török megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság elnökének választásának a bírákra bízása önkorlátozásnak minősül, mivel így nem a parlamenti többség dönt. A bírák mandátuma 12 évről 9 évre csökken, de a 12 éves képviselői időkorlát csak 2038-ban tekinthető önkorlátozásnak, amennyiben addig egy képviselőt háromszor is megválasztanak.
Forrás hvg.hu
