Az államfői kezdeményezés jelentőségére és a témával kapcsolatos fokozott érdeklődésre való tekintettel a Sándor-palota hétfőn nyilvánosságra hozta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök milyen kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz május végén.
Sulyok kérte az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének véleményét, miután Magyar Péter miniszterelnök többször is lemondásra szólította őt és más állami tisztségviselőket. Magyar egy korábbi nyilatkozatában közölte, hogy ha Sulyok nem mond le önként, akkor a köztársasági elnök eltávolítását alaptörvény-módosítással fogják elérni.
A Sándor-palota közleménye kiemelte, hogy a közjogi intézmények közötti párbeszéd kereteinek megteremtése érdekében fontos lépés, hogy a Velencei Bizottság delegációja a múlt héten Budapestre látogatott. Ugyanakkor a köztársasági elnök hivatala bírálta a kormányt, hogy miközben nyitott együttműködésre a Velencei Bizottsággal, július 6-án mégis sürgős eljárásban döntöttek az alaptörvény-módosításról, figyelmen kívül hagyva a bizottság véleményét.
A dokumentum szerint Sulyok május 29-én kérte a Velencei Bizottság véleményét, amit június 4-én és június 23-án további kiegészítésekkel egészítettek ki, melyek a 17. alaptörvény-módosítás tervezetével kapcsolatosak.
Az alaptörvénymódosítás megszüntetné Sulyok megbízatását, 70 éves korhatárt vezetne be az alkotmánybírák számára, érintve Polt Pétert és három másik alkotmánybírót, emellett 12 évre korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát.
A közleményben Sulyok több kérdést is felvetett a Velencei Bizottsághoz, többek között azt, hogy egy parlamentáris demokráciában a nem közvetlenül választott köztársasági elnök viselhet-e politikai felelősséget, és elmozdítható-e jogsértés megállapítása nélkül. Továbbá érdekelte, hogy a jogállamisággal összeegyeztethető-e a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumának megszüntetése, valamint hogy nem minősül-e személyre szabott jogalkotásnak az eljárás.
A jogi érvelés szerint a magyar köztársasági elnök 1990 óta nem visel politikai felelősséget, csupán korlátozott jogi felelősséggel bír. A hatályos szabályok szerint az államfőt csak akkor lehet eltávolítani, ha szándékosan Alaptörvényt vagy törvényt sért, illetve ha bűncselekményt követ el, és ebben az eljárásban az Alkotmánybíróságnak kulcsszerepe van.
A Sándor-palota csaknem két héttel azután hozta nyilvánosságra a Velencei Bizottságnak küldött dokumentumot, hogy a TASZ elutasította közérdekűadat-igénylését, amely Sulyok megkeresésére vonatkozott. A TASZ a dokumentumokat közérdekű információnak tekintette, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
A HVG később arról számolt be, hogy a NAIH vizsgálatot indított az ügyben, és előzetes állásfoglalásában kiemelte, hogy a Sulyok által a Velencei Bizottsághoz küldött beadvány közérdekű információnak számít.
Forrás 24.hu
