A Szabadságjogokért Társaság (TASZ) feljelentést tett, miután számos választópolgár keresett meg őket, akik tudtuk és beleegyezésük nélkül kerültek be nemzetiségi névjegyzékbe az idei országgyűlési választások során, ezért nem tudtak pártlistára szavazni – írja a jogvédő szervezet keddi közleményében.
A TASZ választási jogi hot-line-jára a szavazás napján több tucat hívás érkezett, amelyek főleg Bátonyterenyéről, Salgótarjánból és Vámospércsről érkeztek, és a nemzetiségi névjegyzék körüli visszaélésekről számoltak be. A legtöbb érintett a roma nemzetiségi listán szerepel, de kisebb számban a német, bolgár és görög névjegyzék is érintett.
A közlemény megemlíti, hogy a Political Capital által készült grafikon szerint március végén jelentős növekedés volt a roma nemzetiségi listára szavazók számában: először öt nap alatt 4 639 fővel, majd négy nap alatt 2 019 fővel nőtt a létszám, ami semmilyen életszerű indokkal nem magyarázható. Míg sokan leiratkoztak (amire a szavazás előtti negyedik napig volt lehetőség), végül több mint 44 ezer ember szerepelt a roma nemzetiségi névjegyzékben.
A TASZ azt is nyilvánosságra hozta, hogy több településen élelmiszercsomagokat osztottak az Országos Roma Önkormányzathoz és a Fideszhez köthető személyek, gyakran a személyes adatok megadása után lehetett csak átvenni a csomagokat. Ezek az adatok lehetőséget adtak csalóknak is arra, hogy hamis kérelmeket nyújtsanak be a névjegyzékbe vételhez. Egy hangfelvételen szereplő Aba-Horváth István, az ORÖ elnöke és a roma nemzetiségi lista vezetője pedig fideszes jelölt számára ajánlott élelmiszercsomagokat osztogatásra.
A TASZ álláspontja szerint az, hogy a kampányidőszakban több mint 10 ezer állampolgárt vettek névjegyzékbe kézbesítési meghatalmazott segítségével, valószínűsíti, hogy visszaéltek az adataikkal, és a nevükben hamis kérelmeket adtak be anélkül, hogy tudtak volna róla.
A TASZ ezért ismeretlen elkövetők ellen feljelentést tett a választások tisztaságának megőrzése érdekében, és kiemelik, hogy véleményük szerint a jelenlegi nemzetiségi választási rendszert – amely ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2022-ben határozott – teljesen újra kell gondolni.
Forrás hvg.hu
