Figyelem! Az alábbi kép csupán illusztráció! Azbeszttel szennyezett terület Szombathelyen (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)
A Greenpeace interaktív azbeszttérképet indított, amely lehetővé teszi a lakosok számára, hogy bejelentsék a hazai, osztrák és esetleg más országokban található olyan helyeket, ahol azbesztszennyezés gyanúja merül fel – áll a szervezet csütörtöki közleményében.
Kifejtették, hogy a térkép, amelyre a szervezet várja a lakossági bejelentéseket, feltünteti a Greenpeace és a hivatalos hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket, ahol a kármentesítés már megtörtént. – Az új térkép célja, hogy átláthatóbbá tegye a szennyezés helyzetét, segítse az érintett lakosok tájékozódását és felhívja a döntéshozók figyelmét a sürgős beavatkozás szükségességére – tették hozzá.
A szervezet hozzátette, hogy közel fél évvel a bozsoki bejelentés után, valamint három hónappal azután, hogy a hatóság közétette a szombathelyi széleskörű azbesztszennyezettséget, még mindig nem készült el országos intézkedési terv vagy szakmai iránymutatás, valamint érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára. – Habár folyamatosan bővül a bizonyítottan szennyezett területek listája – nemrég még Bécsben is azbeszttartalmú köveket fedeztek fel –, Ausztriában több azbesztet tartalmazó bánya újranyitásának lehetősége még mindig napirenden van. Továbbra sem nyilvános, hogy milyen döntések születtek a magyar–osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban. A Greenpeace közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, amelyben többek között a munkacsoportok döntéseit, jelentéseit, tagjainak névsorát, az önkormányzatoknak adott szakmai útmutatásokat, illetve az azbesztmentesítés ütemtervével és módszereivel kapcsolatos dokumentumokat kért. A közlemény kiadásáig ezekre nem kaptak választ – jegyezték meg.
A szervezet úgy véli, hogy az országos szakmai iránymutatás hiánya miatt sok önkormányzat olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek hosszú távon rontják a helyzetet. Például a kalcium-kloridos kezelés esetében egyre több bizonyíték utal arra, hogy ez a módszer ragadósabbá teheti az azbeszttartalmú port, így az könnyebben juthat a lakókörnyezetbe a cipőtalpon vagy járműveken. Néhány település az érintett utak leaszfaltozásával próbálja mérsékelni a kockázatot, de a Greenpeace szerint ez a megoldás nem orvosolja a problémát: az azbeszt a burkolat alatt marad, így a későbbiekben ismét veszélyeztető faktorrá válhat út- vagy közműépítések során. A Greenpeace véleménye az, hogy a valódi megoldás az azbesztet tartalmazó kövek szakértelemmel történő mielőbbi eltávolítása lenne, és megfelelő lerakóhelyeken történő elhelyezése, illetve ahol lehetséges, azok visszaszállítása az eredeti bányákba.
A szombathelyi azbesztszennyezésről itt olvasható a Magyar Hang korábbi riportja.
Forrás hang.hu
