Sulyok Tamás szavait közvetítve a köztársasági elnök hivatala közölte, hogy az elnök alkotmányos szerepéből adódóan önálló hatalmi tényező, amely nem vállal politikai felelősséget, és a fékek és ellensúlyok rendszere keretein belül működik. Ennek értelmében nem léphet fel a kormány vagy más hatalmi ágak helyett.
A Tisza-kormány társadalmi párbeszédet indított az Alaptörvény 17. módosításáról.
A közlemény hangsúlyozza, hogy Európában példátlan, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt politikai indokok alapján eltávolítanak, súlyosan sértve az elnöki intézmény autonómiáját, mindezt az alaptörvény módosításához kapcsolódóan, egyértelműen személyre szabott módon.
Sulyok Tamás kiemelte, hogy az államfő hivatalának megszüntetése kizárólag az Alkotmánybíróság hatásköre, konkrét okok, mint az Alaptörvény vagy törvények megsértése, esetén történhet.
Megemlítette azt is, hogy 1990 óta a köztársasági elnökök megválasztása lényegében változatlan eljárással, az Országgyűlés által zajlott. A köztársasági elnöki intézmény eddig stabil alkotmányos keretek között működött, ám a 17. módosítás ezen a rendszeren törést okoz.
A köztársasági elnökségbe kerülő új államfő egy jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított elődjének utódjaként, a távozó hatalom jelöltjeként lép hivatalba. Ezzel a lépéssel a köztársasági elnök a választópolitikai többség „fogjává” válik, mert bármikor eltávolítható, ha már nem felel meg a domináló politikai céloknak.
Forrás www.origo.hu
