A magyar Országgyűlés hétfő este 139 igen és 6 nem szavazattal elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet Magyar Péter három héttel ezelőtt mutatott be Tisztítótűz művelet néven. A Fidesz és a KDNP frakciója bojkottálta a szavazást, Gulyás Gergely pedig lemondott frakcióvezetői posztjáról tiltakozásképpen. A Mi Hazánk frakciója tartózkodott a voksolástól, a Tisza Párt képviselői pedig állva tapsoltak. A szavazást követően Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott.
Ha a köztársasági elnök aláírja a törvényt, másnap megszűnik az ő és négy alkotmánybíró megbízatása, és a következő országgyűlési választáson nem indulhat az, aki már legalább tizenkét éve képviselő.
A miniszterelnök a parlamentben kifejtette, hogy a módosítás szükséges, mert elárulnák a nemzetet, ha nem nyúlnának az Alaptörvényhez, amely a Fidesz által létrehozott rendszer alapja. A Tisza Párt áprilisi választásokon kapott kétharmados felhatalmazása az új Alkotmány megalkotásának irányába mutat, amelybe minden magyar embert be kívánnak vonni.
A Fidesz a módosításra reagálva az alkotmányos demokrácia végét és a despotizmus kezdetét emlegette. Gulyás Gergely szerint a tiszás többség politikai okokból lemondatja a köztársasági elnököt, korlátozza a demokratikus választásokat, és eltávolítja a jelenlegi ellenzéki képviselők nagy részét.
A legfontosabb módosítások között szerepel, hogy a köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követően megszűnik, és utódját az Országgyűlés választja meg. Magyar Péter már kampányában is azt ígérte, hogy leváltják az Orbán-kormány által kinevezett vezetőket, mivel Sulyok Tamás nem képviseli a nemzet egységét.
Sulyok nem mondott le a megadott határidőre, és különböző fórumokon fejezte ki alkotmányos aggályait. A Fidesz, miközben a jogállam leépítéséről beszél, Magyar Péter szerint nem ad felhatalmazást a politikai vezetők önkényes eltávolítására.
A módosítás visszaállítja a hetven éves korhatárt az alkotmánybírák esetében, és az Alkotmánybíróság elnökét ismét a bírótársak fogják választani. A javaslat bevezeti azt is, hogy az országgyűlési választásokon nem indulhat az, aki már legalább három ciklusban képviselő volt, ami leginkább az ellenzéki képviselőket érinti.
Gulyás Gergely lemondását a változás miatt indokolja, mivel úgy véli, hogy az ellenzék ki van zárva a politikai versenyből, és ez a döntés sérti a választói akaratot.
Az új törvénycsomag csökkenti a kétharmados törvények számát, és megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alapjait, amelynek feladata a közvagyon védelme és visszaszerzése lesz. Az Országgyűlés alá rendelt, párttagokat nem alkalmazó hivatal az állami vagyon kezelésére kap jogköröket. Ezen kívül eltörlik az Országgyűlési Őrséget, és a költségvetési törvények esetén visszaállítják az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát.
Október 1-jétől a vármegyék neve ismét megyék lesz, a kormány indoklása szerint a modern államra van szükség, nem földesurakra. Az önálló szabályozó szervek törlését egy korábbi javaslatból eltávolították, mivel az uniós jogi aggályokat vetett volna fel.
A kormány javaslata lehetőséget ad a politikai struktúrák megújulására, és a képviselői mandátumok időbeli korlátozása nagyobb demokratikus pluralizmust hozhat a politikai életbe. Az Alaptörvény-módosítás hatályba lépéséhez a köztársasági elnök aláírása szükséges, amelyre öt nap áll rendelkezésére.
Forrás telex.hu
