Az elmúlt három és fél évtizedben a magyar kormányok számára állandó kérdés, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolatok mennyire függenek az ott élő magyar kisebbségek helyzetétől. Jelenleg ez a probléma már csak négy országot érint: Romániát, Szerbiát, Szlovákiát és Ukrajnát. A többi szomszédos államban ugyanis annyira megritkult a magyar közösség, hogy a kisebbségi kérdések nem idéznek elő államközi feszültségeket.
Úgy tűnik, hogy az új kormány a kisebbségi jogok biztosítását és elismerését tartja a jó kapcsolatok alapfeltételének. Magyar Péter június 4-i beszédében kifejtette, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyar közösségekért. Orbán Anita, aki a külügyminiszteri poszt elnyerése előtt a parlamenti meghallgatásán kiemelte, hogy nem lehet jószomszédi viszonyt fenntartani olyan országgal, amely sérti a kisebbségi jogokat. „Nem tudunk szorosabb kapcsolatokat alakítani olyan országokkal, amelyek a kollektív bűnösség elvén ítélik meg a magyar kisebbséget, ahol másodrendű állampolgárnak tekintik a saját állampolgáraikat, és megpróbálják elnémítani azokat, akik felszólalnak” – mondta, természetesen Szlovákiára utalva.
Magyar Péter szerint Közép-Európa stabilitása és együttműködése létfontosságú Magyarország számára, és ha így van, akkor ezt a nemzetpolitikával is összhangba kell hozni.
Forrás hvg.hu
