A 17. Alaptörvény-módosítás érdekes szempontja nem a megszavazása, hiszen a Tisza-kétharmad könnyedén elfogadta, hanem az, hogy valóban hatályba léphet-e, és mikor. Ez azért lényeges, mert a módosítás legnagyobb hatású eleme, hogy a Tisza-kormány által kidolgozott jogszabály alapján a hatályba lépés napján automatikusan megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma, aki a lemondott Novák Katalin utódja.
Az Alaptörvény-módosítás egyértelmű politikai üzenet a Sulyok Tamásnak, és Magyar Péter már régóta sürgeti az elnök lemondását, mivel a NER rendszerének támogatása miatt nem méltó a posztjára. Sulyok, bár kezdetben készült a távozásra, végül jelezte, hogy nem hagyja el önként a hivatalát, ezért a Tisza átemelte a leváltását az Alaptörvénybe. A módosítás lehetőséget ad a Fidesz-KDNP pártnak arra, hogy kampányt indítson a választási vereségük óta keresett legitimáció érdekében.
A köztársasági elnök több lépést tett az elmozdításának megakadályozására, például állásfoglalást kért a Velencei Bizottságtól és az Alkotmánybíróságtól, de eddig nem kapott választ. Most, hogy az Országgyűlés átvette a módosítást, Sulyok Tamásnak öt napja van, hogy döntést hozzon. Két fő lehetőség van: aláírja a módosítást, ami meglepő lenne, vagy megtagadja azt. A második lehetőségnél alkotmányossági vétót alkalmazhat, de ez a helyzet nem kötelezi az Alkotmánybíróságot a vizsgálatra.
Ha Sulyok nem írja alá a törvényt, a Tisza tervezni fogja a leváltását, mivel a köztársasági elnöki pozíció betöltésére új választást kell kiírni a törvényi határidőn belül. Az Alaptörvény-módosítás nemcsak Sulyok leváltásáról szól, hanem más lényeges változásokat is tartalmaz, például a képviselők mandátumkorlátozását és egy új hivatal létrehozását a nemzeti vagyon védelmére.
Forrás hvg.hu
