A kis vizes élőhelyek komoly veszélyben vannak, nemcsak a beépítések miatt, hanem a klímaváltozás következtében is. Vers József hangsúlyozza, hogy a Balaton helyzetét ma már nem lehet a globális felmelegedés figyelembevételével figyelmen kívül hagyni. Az általunk okozott burkolt felületek növekedése és a vegetáció csökkenése súlyosbítja a klíma hatásait, ami különösen a Balaton-felvidéken érezhető. A hőhullámok, aszályok és szélsőséges csapadék-eloszlás jelentős hatással van a régió vízháztartására.
Jásdi István szőlész tapasztalatai is alátámasztják a klíma változásait, hiszen a Balaton vizének csökkenése a szőlőtalaj vízszintjére is hatással van. A borászatoknak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, például dűlőikben szárazságtűrő fajtákat kell telepíteni. Az új olaszrizling fajta sikeres fejlődése is azt mutatja, hogy a borkultúra képes alkalmazkodni, de a tőketerhelés csökkentésének és a csapadék maximális megőrzésének fontosságát sem szabad elhanyagolni.
Vers József a természetvédelmi szempontból veszélyeztetett lápok, berkek és kisebb vizes élőhelyek sorsának komolyságára figyelmeztet, mivel ezek könnyen kiszáradhatnak, ami invazív növényfajok megjelenését vonhatja magával. Szerinte a Balaton környezeti fenntarthatóságának kulcsa nem új vízforrások keresése, hanem a vízvisszatartás, amely a természetes folyamatok védelmét jelenti. Az ökólogiai egyensúly szempontjából a nádasok védelme, valamint a lakosság edukálása is alapvetően fontos lenne.
Jásdi István ezzel szemben azt állítja, hogy az első lépés a Balaton vízszintjének emelése kellene, hogy legyen, hiszen egy kánikulai napon akár több centimétert is veszíthet vízszintjéből. Kiemeli, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is egyetértene azzal, hogy a víz megléte alapvető fontosságú a tó ökoszisztémája szempontjából. A három szakértő közös jövőbeli célja, hogy a Balaton megőrizze természeti értékeit, és áttérjen a fenntarthatóbb turizmusra, ami kevesebb terhelést jelent a környezetre.
Forrás mandiner.hu
