A cikk szerint Sulyok Tamás helyzete nehézzé vált az Országgyűlés által az Alaptörvény módosításával. Ha az államfő elfogadja, megszűnik a megbízatása; ha viszont nem írja alá, csak azzal védekezhet, hogy a jogalkotás szabálytalan volt. Ilyen esetben az ügy az Alkotmánybíróság elé kerülhet, de csak az elfogadás jogszerűségét lehet vitatni, ami nem akadályozná meg a módosítást, de késleltetheti a folyamatot.
Hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülést tartott, ahol a többség megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, aminek következtében Sulyok lemondására kényszerül. Több jogász és politikai figura protestált, tüntetéseket is szerveztek a Sándor-palotánál.
Bár jelentős felháborodás tapasztalható, Sulyok helyzete romlik: nincs politikai vétója, az Alkotmánybírósághoz pedig csak eljárási hibával fordulhat. Ha nem írja alá a módosítást az ötnapos határidőn belül, megkezdődhet a mandátum megvonására irányuló eljárás, melynek során elveszítené hatáskörét.
A kérdés sokakban felmerül, hogy mi történik Sulyok lemondása után. Az Alaptörvény értelmében, ha megüresedik az államfői székk, az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Forsthoffer Ágnes, átveszi a köztársasági elnök feladatait, de képviselői jogait nem gyakorolhatja, amit a házelnöki teendők átvétele során a három alelnök egyikének kell megoldania.
Ezután új köztársasági elnököt kell választani. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnöknek pártpolitikától függetlennek kell lennie, ugyanakkor Forsthoffer Ágnes nevét több politikai elemző és közéleti szereplő is említette az államfői pozícióra való esélyesként.
Forrás www.origo.hu
