Az elmúlt időben rengeteg információ jelent meg a médiában az öröklési jog változásairól. Ezek egy része azonban hamisnak bizonyult: az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára lapunknak cáfolta azoknak a beharangozott új szabályoknak a létezését, amelyek gyorsabbá és átláthatóbbá tennék az öröklés folyamatát. Vagyis egyelőre szó sincs arról, hogy:
- ingatlanöröklés esetén az örökösöknek nem kell külön kérvényezniük a tulajdonjog bejegyzését a földhivatalnál;
- könnyebbé válik a hozzáférés a hagyatéki eljáráshoz;
- valamint egyszerűsödik a közös tulajdon megszüntetése.
Magánvégrendelet, ági vagyon
Ezzel együtt 2026. március 1-jétől mégis jelentős változások várhatók az öröklési jog területén. Múlt hét végén zárult ugyanis annak a törvénytervezetnek a társadalmi egyeztetése, amely több ponton is módosítja a Polgári törvénykönyvet. Nevezetesen: „a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémákra adott válaszok miatt” az öröklési jogban:
- pontosítanák az öröklésből kiesési okokat;
- szigorúbb követelményeket írnának elő a több lapból álló magánvégrendeletekre;
- valamint tisztáznák az ági öröklés szabályait.
Ami pedig a részleteket illeti, a törvénymódosítás hatályba lépése után az a személy is kiesne az öröklésből, aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg.
A végrendelkezés terén újdonságnak ígérkezik, hogy a több különálló lapból álló, más által írt írásbeli magánvégrendelet csak abban az esetben lesz érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírta.
A magyar magánjog egyik speciális intézménye az ági öröklés. Ha az örökhagyónak nincs sem végrendelete, sem leszármazója, aki örökölhetne utána, akkor a szüleitől, nagyszüleitől örökölt vagy ajándékba kapott vagyon a családi (szülői ági) vagyon része maradhat, feltéve, ha a kiesett felmenő helyén akad leszármazó. A tervezet az ági vagyon fogalmát igyekszik pontosítani:
- Ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
- Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától ajándékba kapott vagy öröklés útján ingyenesen szerzett vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta ajándékba vagy öröklés útján ingyenesen szerezte.
A vagyontárgy ági jellegét továbbra is annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.
Fennmaradó tulajdonhányad kivásárlása
Egy két napja hatályba lépett kormányrendelet is érinti az öröklési szabályokat. November 15-től tudniillik lehetőség van arra, ha valaki örökléssel résztulajdont szerzett egy lakóingatlanban, akkor az Otthon Start hitelt is felhasználhatja a fennmaradó tulajdonhányad kivásárlására.
Eddig alapesetben csak önállóan forgalomképes lakást, házat lehetett megvásárolni a hitelből, a résztulajdon megszerzését nem. Ezen elvárás alól eddig csupán két kivétel volt:
- Osztatlan közös ingatlanban önállóan forgalomképes lakás megszerzését finanszírozni lehetett Otthon Start hitelből.
- Házaspárok esetében mindkét fél szerezhetett tulajdonrészt a célingatlanban, azzal a megszorítással, hogy a pár együttesen teljes egészében megszerzi az önálló lakást vagy házat. (Amennyiben élettársak falusi csokot és Otthon Start hitelt is igényelnek a vásárláshoz, az igénylő élettársa is tulajdonrészt szerezhet a célingatlanban.)
Közjegyzői tanácsok a hagyatéki eljáráshoz
Az elmúlt években többször változtak a hagyatéki eljárás szabályai is. Ezért arra kértük a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodáját, hogy osszák meg lapunkkal a hagyatéki eljárással kapcsolatos legfontosabb tapasztalataikat.
Nos, 2020. február 1-jétől a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követően, feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak, és további intézkedés megtételére nincs szükség. Vagyis megszűnt fő szabályként a hagyatéki tárgyalás tartása, és a közjegyző csak kivételes esetekben (például ha az örökhagyó után végintézkedés maradt) idézi a feleket tárgyalásra.
Ha az örökösök egymással ajándékozási egyezséget vagy osztályos egyezséget szeretnének kötni, vagy bármilyen a hagyatéki eljárás szempontjából releváns egyéb nyilatkozatot közölni, a közjegyzők azt javasolják, hogy érdemes ezeket a tényeket már az önkormányzati hagyatéki ügyintézőnél a hagyatéki leltár felvétele során jelezni, vagy az eljáró közjegyzőnél teljes bizonyító erejű magánokiratban bejelenteni.
Azzal, hogy a közjegyző a felek nyilatkozatairól korábban értesül, jelentősen gyorsítható a hagyatéki eljárás.
A hagyatéki eljárás során az örökösök a beadványaikat – választásuk szerint – elektronikus úton, az ügyfélkapujukon keresztül, a megfelelő űrlap használatával is benyújthatják, a digitális állampolgárságról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon.
Az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó bejelentést a fél vagy a képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró közjegyzőnél. Az elektronikus utat választó örökösnek a közjegyző a hagyatéki eljárásban keletkező határozatokat elektronikus úton, az örökös ügyfélkapus tárhelyére kézbesíti, amely jelentősen lerövidítheti a hagyatéki eljárások átfutási idejét. Ezért a jogi iroda azt tanácsolja, hogy az eljáró közjegyző székhelyétől messzebb vagy külföldön élő, de ügyfélkapuval rendelkező örökösnek érdemes lehet kérni az elektronikus kapcsolattartást, ezzel lerövidítve a hivatalos iratok kézbesítésének idejét.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
