Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napján Innovációból ipari hasznosítás címmel tartott előadást, amelyben bemutatta, hogyan válhat a tudományos felfedezésből gyakorlati alkalmazás. Az előadás után pedig volt lehetőség kérdezni a Nobel-díjas kutatótól.
Csak leveleket váltottunk
– válaszolta Karikó Katalin az Index kérdésére, amikor arról érdeklődtünk, hogy beszélt-e már Krasznahorkai Lászlóval, amióta az író megkapta a Nobel-díjat.
Gratuláltam neki, ő meg örült, hogy én írtam neki
– tette hozzá Karikó Katalin.
A tudós azt is elárulta, hogy hamarosan azonban személyesen is találkoznak majd. Csütörtökön ugyanis a két Nobel-díjas magyar a svéd nagykövetségre látogat.
Bizonyára nem fogjuk lebirkózni egymást a nagykövetségen
– fogalmazott Karikó Katalin, aki szerint kölcsönös a tisztelet kettejük között.
Különösen szimbolikus, hogy Karikó Katalin éppen a Szegedi Tudományegyetemen beszélt a Nobel-díjas íróról. Az SZTE ugyanis mindkét alkotó pályafutásában fontos szerepet játszott. Karikó itt végezte biológusi tanulmányait, Krasznahorkai pedig Szegeden kezdte meg jogi tanulmányait, mielőtt végül az irodalom felé fordult.
Karikó Katalin útja a Nobel-díjig
Karikó Katalin 2023-ban nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt az mRNS-alapú orvosi technológia kifejlesztéséért. Felfedezéseik megalapozták a Covid–19-pandémia megfékezésében kulcsszerepet játszó modern vakcinák létrehozását.
A Szegeden biológusként végzett, majd a biokémia doktorává vált tudós évtizedeken át dolgozott kitartóan azon a technológián, amely végül forradalmasította az orvostudományt. Munkássága elismeréseként az elmúlt években több mint száz kitüntetést kapott világszerte.
Krasznahorkai László látnoki életműve
Krasznahorkai László 2025-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, amelyet a Svéd Akadémia október 9-én hirdetett ki. Az indoklás szerint a díjat meggyőző és látnoki életművéért kapja, amely az apokaliptikus terror közepette is bizonyítja a művészet erejét.
A gyulai születésű író 1985-ben robbant be a magyar irodalmi életbe a Sátántangóval, amely Tarr Béla filmadaptációjának köszönhetően világszerte kultikussá vált. Életművének fontos állomásai még az 1989-es Az ellenállás melankóliája, az 1999-es Háború és háború, valamint a 2016-os Báró Wenckheim hazatér című regények.
Krasznahorkai László a második magyar író, aki elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést, Kertész Imre 2002-es sikere után. Nemzetközi szinten régóta a legismertebb és legelismertebb magyar szerzők egyike, műveit a kritikusok Franz Kafkához és Thomas Bernhardhoz hasonlítják.
(Borítókép: Karikó Katalin 2025. november 17-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
