Hétfő délután több száz volt és jelenlegi hallgató tartott néma demonstrációt a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Andrássy úti főépülete előtt. Pár órával korábban véres lepedőket helyeztek el az egyetem épülete előtti lépcsőn és az aulában. De az egyetemhez tartozó Epreskert kerítéseire is fehér lepedőket függesztettek ki, amiken piros NEM felirat látható. Az MKE Andrássy úti épületének bejáratára egy kifeszített papíron a következő felirat volt olvasható:
Csak az igen jelent igent! Igazságszolgáltatást R. ügyében! A hallgatás nem beleegyezés! A mozdulatlanság nem beleegyezés. Az óvszer megtagadása is nemi erőszak! Az egyetem tartsa a saját etikai kódexét! Az elkövetők iratkozzanak ki! Az elkövetők mondjanak fel! Az elkövetők mondjanak le! Elég volt! Látunk titeket!
Véres bugyi és “a nem az nem” felirat az MKE bejárata előtt
Reviczky Zsolt
Az ügy háttere, egy a Képzőművészeti Egyetem hallgatójának esete. A történet a napokban futótűzként söpört végig a közösségi médiában, miután a bíróság múlt hét csütörtökön felmentette a vádlottat.
R. állítása szerint három évvel ezelőtt egy diáktársa megerőszakolta a kollégiumban. A bíróság csütörtökön kimondott ítéletében felmentette a gyanúsított férfit, aki így jogi értelemben ártatlan. A Fővárosi Főügyészség lapunk megkeresésére azt közölte, hogy „az ügyben az illetékes Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség a sértett nyomozás során tett – szexuális kényszerítés elkövetésére utaló – vallomása alapján emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt.”
Keviczki István a sértett jogásza a HVG-nek elmondta, hogy az ítélet hétfőn válhat jogerőssé, ugyanis az Ügyészség három napot hagyott fellebbezésre. Lapunknak az Ügyészség megerősítette, hogy a vádlott felmentését tudomásul vették, vagyis az ügyészség nem fellebbez.
Többszáz diák néma demonstrációja az MKE épülete előtt
Reviczky Zsolt
A sértett jogi képviselője elmondta, hogy már a vádemelésnél rossz sejtései voltak, hiszen szexuális kényszerítés, és nem szexuális erőszak miatt emelt vádat az Ügyészség. Lapunk úgy tudja, hogy a bíróságon vádemelés után megváltozott a bizonyítékok bizonyító ereje, ezért mentették fel a vádlottat.
A szexuális kényszerítés kisegítő tényállás, mondta lapunknak Keviczki, amit olyan ügyekben használnak, ahol nem történt fizikai erőszak, vagyis a testi épség nem volt veszélyeztetve, hanem egyéb fenyegetést jelent az áldozatra. Ez Keviczki szerint olyan esetekre értendő, ahol a sértett akaratát akarják megtörni, például munkahelyi zaklatásnál, ha a főnök kirúgással fenyegetőzik. Ebben az esetben a sértett jogi képviselője szerint értelmetlen volt az Ügyészség vádja.
A néma kiálláson jelenlévő hallgatók lapunknak azt mondták a sértett megkérte őket, hogy ne nyilatkozzanak a holnapi hallgatói fórum előtt. Egy páran mégis elmondták, hogy felháborítónak és felfoghatatlannak tartják az esetet. Volt olyan hallgató, aki csak most, a bírósági ítélet után, és a demonstráció alkalmával hallott az esetről. De olyan volt hallgatóval is beszéltünk, aki még az egyetemre járt, amikor az eset megtörtént, és értetlenkedve állt az egyetem előtt, hogy az ügy még csak most zárult le, és ilyen eredménnyel. Az MKE Hallgatói Önkormányzata lapunknak azt írta, hogy
Rendkívül megrázónak tartjuk a történteket. Teljes mértékben az áldozat, illetve a hallgatók mellett állunk. A történtek kapcsán hallgatótársainkkal határozottan elítéljük az elkövetett cselekményt és a bíróság döntését is.
Hozzátették, hogy felvették a kapcsolatot az áldozattal és az egyetem vezetőségével is. A holnapi hallgatói fórumon arra teremtenek lehetőséget, hogy a hallgatók kérdéseikre választ kapjanak, különös tekintettel arra, hogy az egyetem milyen intézkedéseket tett vagy tervez a jövőben. Céljuk, hogy feltárják milyen további lépésekre lenne szükség, hogy az egyetem működése biztonságosabbá és átláthatóbbá váljon.
A HVG megkeresésére az MKE kancellárja, Dóczi Gergely, válaszában azt írta, hogy „az egyetem a sajnálatos eseményről való első tudomásszerzés napján bejelentést tett a rendőrségen. Az eset érzékenységére való tekintettel rapid, ám alapos szűkkörű belső egyeztetést követően, az első értesítés után kevesebb mint 2 órával írásban jelentette az ügyet az illetékes rendőrkapitányságnak”.
Arra a kérdésre, hogy a fiatal férfi miért maradhatott az egyetemen a rendőrségi bejelentés után, az egyetem azt a választ adta, hogy „a rendőrség a nyomozás során nem tájékoztatta olyan intézkedésről, amely megalapozhatta volna bármilyen egyetemi szankció alkalmazását a fiatal férfival szemben”.
Hozzátették, hogy a hallgatói jogviszonyban álló hallgatóknak nem csak joga, de
kötelessége is tanulmányai végeztével diplomázni, és „mivel a fiatal férfi hallgató jogviszonyának megszüntetésére az egyetemnek semmilyen indok alapján nem volt, vagy lett volna joga, így, mint aktív hallgató lediplomázott”.
Az egyetem vezetése a fentiek alapján is visszautasítja azokat az állításokat, hogy ne tett
volna semmit a sajnálatos ügyben.
Mint írják „a szexuális visszaélésekkel kapcsolatban az egyetem Etikai Kódexe szigorú szabályokat tartalmaz, amelyeket az egyetem betart és betartat.” A sértett hallgatónak felajánlottak pszichológiai segítséget és egyéni tanrendet. A holnapi diákfórum előtt ugyanakkor megjegyezték, hogy az intézmény szabályzatainak módosítására való kezdeményezésére az egyetem demokratikus működése folyamatosan lehetőséget biztosít, az egyetem vezetése pedig nyitott minden jobbító szándékú kezdeményezésre.
A NEM az NEM feliratú véres lepedőkre emlékeztető molinók a néma demonstráción
Reviczky Zsolt
Az ítélet miatt több nőjogi szervezet petíciót indított Lex R. néven. A Patent Egyesület szerint „az ítélet teljesen felháborító, de a bírónak technikailag igaza van: a magyar jogszabályok szerint csak akkor beszélhetünk szexuális erőszakról, ha az testi kényszerítés, fenyegetés vagy az áldozat cselekvőképtelensége mellett valósul meg.”
„Önmagában az, hogy az áldozat nem tanúsít ellenállást, nem jelent automatikusan beleegyezést: gazdag szakirodalom áll rendelkezésre arról, hogy az áldozatok nagyon gyakori, zsigeri reakciója a lefagyás – ahogy történt ez a magyar diáklány esetében is”- írja a nőjogi szervezet.
Franciaország néhány hete módosította a szexuális erőszakról szóló törvényt, beemelve a beleegyezés fogalmát. A francia törvény szerint a beleegyezés csak akkor érvényes, ha szabad, egyértelmű és bármikor visszavonható; a bíróság pedig nem az áldozaton kéri számon a beleegyezés hiányát, hanem az elkövetőnek kell bizonyítani annak meglétét.
A törvénymódosítás értelmében a beleegyezésnek „szabadnak és tájékozottnak” kell lennie egy konkrét cselekményre vonatkozóan, az együttlétet megelőzően kell megadni, és visszavonhatónak kell lennie. Fontos részlet még, hogy a törvény kifejezetten kimondja, hogy a beleegyezés nem „vezethető le kizárólag az áldozat hallgatásából vagy reakciójának hiányából”.
A Patent Egyesület már 2012-ben kész törvényjavaslatot rakott le a kormány elé, amely a magyar jogrendszerbe is beemelte volna a beleegyezés fogalmát. „A kormány lesöpörte a javaslatot, és azóta is minden módon akadályozza a reformot: legutóbb 2024-ben, amikor leszavazta, hogy az EU egységes törvényt alkosson a nemi erőszakról, amely a beleegyezés hiányán alapul, összhangban az Isztambuli Egyezmény ajánlásával” – írják.
Keddre a NANE Egyesület szervezett demonstrációt, ahol a nőgyilkosságok áldozataira emlékeznek, és a Szabadság térre vonulnak, hogy a nők elleni erőszak ellen tüntessenek. A NANE Egyesület, évente megszervezi a Néma Tanúk Felvonulást, „amellyel megemlékezünk azokról a nőkről, akiket az elmúlt évben partnerük, volt partnerük, egyéb férfi családtagjuk, vagy egy általuk visszautasított férfi ölt meg” – írják.
Nyitókép: Reviczky Zsolt
Olvasd tovább itt: hvg.hu
