Index – Belföld – Egy kisvárosnyi ember hal meg évente ebben a kegyetlen betegségben

Index – Belföld – Egy kisvárosnyi ember hal meg évente ebben a kegyetlen betegségben


A Budapesten tartott szakmai fórumon a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója és az MSD Pharma Hungary képviselői beszéltek a hazai epidemiológiai trendekről. Egy friss elemzés szerint a 40–59 éves férfiak körében a tüdőrák előfordulása mintegy 50 százalékkal csökkent 2011 és 2019 között, és a halálozás is évi körülbelül 10 százalékkal mérséklődött. A kedvező trendek részben a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseknek köszönhetők.

„Ennek a generációnak a sikertörténete azt bizonyítja, hogy következetes népegészségügyi intézkedésekkel és társadalmi szemléletváltással a daganatok előfordulása csökkenthető, akár egy évtized alatt is”

– mondta Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője.

A betegek fele menthetetlen

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a javulás mögött még több tényező áll. Egyrészt az LDCT-szűrés – amely egy biztonságos, korai felismerést célzó tüdőszűrés – országos kiterjesztése, és a komplex tüdőrák-stratégia elfogadása is hozzájárult a kedvező trendhez. A cél az, hogy 2030-ra a tüdőrákos halálozás további 30 százalékkal csökkenjen.

Hasonló intenzitással csökkent a dohányzással összefüggő egyéb daganatok – például hólyagrák, gégerák – előfordulása is, főként az aktív munkavállalói korosztályban. Ezzel szemben az idősebb női populációban a tüdőrák előfordulása stagnált vagy enyhén emelkedett.

Bogos Krisztina, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat elnöke szerint azonban egyáltalán nem nyugodhatunk meg.

A tüdőrák Magyarországon továbbra is vezető daganatos megbetegedés: évente mintegy kilencezer új esetet diagnosztizálunk, és hasonló számú beteg veszíti életét. A tüdőrákban szenvedők mindössze 18,4 százaléka, azaz ötből egy beteg él a diagnózist követő öt év elteltével. A magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegek több mint felénél előrehaladott stádiumban kerül felismerésre a daganat, amikor már nem műthető.

A szakemberek ugyanakkor rámutattak: a korai felismerést támogató szűrőprogramok, a korszerű diagnosztika egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést, megtartott életminőség mellett.

„A tüdőrákos betegek túlélése az elmúlt évtizedben a leginkább javuló daganatstatisztikák közé tartozott, ami egyrészt a szűrőprogramoknak, másrészt a diagnosztika és a szakmai irányelvek fejlődésének, valamint az egyre korszerűbb terápiás palettának köszönhető. Az immunterápia és a célzott kezelések bevezetése új perspektívát nyitott a késői stádiumban lévő tüdőrákos betegek ellátásában is: esetükben a hároméves túlélés esélye megduplázódott 2011 és 2019 között” – mondta Gálffy Gabriella, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke.

Sokat segített a dohányzás visszaszorítása

A szakemberek kezdeményezik a Tüdőrák Koalíció létrehozását, melynek jelentős mérföldköve, hogy már megjelent a nem-kissejtes tüdőrák diagnosztikájáról és komplex ellátásáról szóló egészségügyi szakmai irányelv.

A következő öt év kiemelt feladataiként a következőket határozták meg:

  • a primer prevenciós programok további erősítése – beleértve az alternatív dohánytermékek használatának visszaszorítását;
  • a korai felismerést segítő LDCT-szűrés országos bevezetése, és a magas kockázatú csoportok célzott elérése;
  • a korszerű diagnosztikai módszerek meghonosítása a mindennapi gyakorlatban;
  • a betegutak, a multidiszciplináris ellátás és a pszichoszociális támogatás egységes, országos szintű megerősítése;
  • fenntartható finanszírozási modell kialakítása a bizonyítottan hatékony innovatív terápiák mielőbbi hazai hozzáféréséhez;
  • a fenti intézkedéseket átfogó, holisztikus tüdőrák-stratégia véglegesítése megfelelő forrásallokációval és szakpolitikai támogatással.

„Tartós sikert csak széles összefogással érhetünk el. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy a következetes népegészségügyi intézkedések – a dohányzás visszaszorítása, a szűrési programok és a betegutak fejlesztése – valóban életeket mentenek. Célunk, hogy 2030-ra a hosszú távú túlélés ne kivétel, hanem reális elvárás legyen az érintettek számára” – emelte ki Pápai-Székely Zsolt, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Hangsúlyozták, hogy a LDCT-szűrés nemzetközi adatok szerint akár 20 százalékkal is mérsékelheti a tüdőrák-halálozást a magas kockázatú csoportban.

A korszerű terápiák – így például az immunterápia – egyes tüdőráktípusokban a hároméves túlélést a 2011-es 14,5 százalékról 2021- re a csaknem a duplájára, 28,6 százalékra emelték.

A közép-kelet-európai országokban, ahol korábban kiemelkedően magas volt a dohányzási arány, a dohányzás visszaszorításából fakadó egészségnyereség is arányosan nagyobb, Magyarországon ez a hatás különösen a középkorú férfiak körében mutatkozik meg.

(Borítókép: Rick Mave / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)