Bóka János rámutatott: az EU csak azokat a hatásköröket gyakorolhatja, amelyeket a tagállamok átruháztak, mivel az unió működése a hatáskörátruházás elvén alapul.
Uniós hatáskörbővítéseket fog lebuktatni a magyar vizsgálat; fotó: MTI Fotószerkesztőség/Bruzák Noémi
Az Európai Unió Bírósága jogosult megállapítani, hogy át nem ruházott hatáskört gyakorol az EU, ami a tagállami szuverenitás sérelmét jelenti
– tette hozzá.
A kiemelten problémás területeket vizsgálja az unió átvilágítása
A miniszter elmondása szerint az átvilágítás a kormány várakozásai szerint megmutatja, hogy mely területeken érvényesül a „lopakodó hatáskörbővítés”. Megvizsgálják, hogy milyen eszközöket kell létrehozni vagy intézményeket kell megalkotni ahhoz, hogy a tagállami szuverenitás a hatáskör-átruházás elvének tényleges érvényesítésével megvédhető legyen.
A vizsgálat kiemeli azokat a területeket, ahol ez a tagállami szuverenitás szempontjából különösen problémás
– közölte Bóka János. Ilyen területnek nevezte a gazdaságpolitikát, a migrációt, a jogállamiságot, oktatást, kultúrát és családpolitikát, valamint az energiapolitikát is.Közlése szerint, a hatásköri átvilágítás eredményeiről a kormány részletes jelentést készít.
Ez egy igen jelentős terjedelmű és mélységű anyag lesz – mondta. A miniszter szerint „lopakodó hatáskörbővítés” a RePowerEU, azaz az Európai Bizottság terve az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megszüntetésére, mert kereskedelempolitikai jogalapon hoz az EU olyan döntéseket, amelyekkel nem az általános kereskedelem szabályait határozza meg, hanem bizonyos kereskedelmi szereplőket zár ki a folyamatból.
Ez nem kereskedelempolitikai intézkedésnek, hanem vagy biztonságpolitikai intézkedésnek, vagy szankciós intézkedésnek tekintendő
– mondta.
A „lopakodó hatáskörbővítés” úgy kezdődik – magyarázta Bóka János -, hogy tagállami hatáskörbe tartozó témában koordináció indul a tagállamok között, például gazdaságpolitikai témában, és a folyamat eredményeként ajánlások születnek. Majd ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtására vagy kikényszerítésére az EU előbb anyagi ösztönző, majd később anyagi szankciós rendszert vezet be. Megjegyezte:
az Európai Szemeszter esetében is ez volt a tapasztalat, ami energiapolitikai ajánlásokat is tartalmaz.
Bóka János ismertette: a legnagyobb politikai vitát jelenleg az generálja, hogy az EU Működéséről szóló Szerződésben (EUMSZ) foglalt energiaforrások közötti választás lehetősége mit jelent. Erről elvi vita van az Európai Bizottság és a magyar kormány között, mert az energiaforrások közötti választás a Bizottság szerint az energiaforrás típusára korlátozódik, azonban hogy ezek mely szereplőktől szerezhetőek be, azokra ez a fenntartás nem vonatkozik. Ez vélhetőleg olyan vita lesz a RePowerEU rendelet elfogadása esetén a miniszter szerint, amely „az Európai Bíróság asztalán fog landolni”.
A magyar kormány szeretné megadni az Európai Bíróságnak azt a lehetőséget, hogy hozzájárulhasson az uniós jog értelmezésének a fejlesztéséhez
– fogalmazott Bóka János, hozzátéve: így elmondhatja a véleményét arról, hogy az energiaforrások közötti választás lehetősége mit jelent a tagállami hatáskörök fenntartása szempontjából.
Olvasd tovább itt: pestisracok.hu
