Hétfő kora este az MCC Tas vezér utcai központjában mutatták be Szilvay Gergely és Orbán Balázs legújabb könyveit – számolt be erről a Mandiner. A szerzők mellett Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő is részt vett a beszélgetésen, amely a tudományos szabadság és a politika magyarországi helyzetét járta körül. Az eseményen három kötetet is bemutattak:
- Szilvay Gergely (szerk.): Egy védés története – Tudomány és politika összecsapása Magyarországon;
- Szilvay Gergely: A tudományos kirekesztés módszertana – Avagy hogyan igyekeznek ellehetetleníteni a progresszívek a konzervatív tudósokat?;
- Orbán Balázs: A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései.
Szilvay szerint ma már nem elég jó kutatónak lenni: a tudományos világban csak az érvényesülhet igazán, aki progresszív nézeteket vall. A Mandiner főmunkatársa úgy látja, ha egy kutató olyan eredményre jut, amely nem illeszkedik a kortárs társadalomtudomány progresszív céljaihoz, az intézményrendszer egyszerűen „kiveti” magából. Szerinte a nyugati tudományos életben mára szinte alapfeltétel lett a progresszív álláspont a karrierépítéshez.
Szilvay szerint hiába megy át egy tanulmány minden előírt minőségbiztosítási lépcsőn, ha a szerzője nem az aktuális progresszív álláspontot képviseli, könnyen áltudományosnak bélyegezhetik a munkáját. Ilyenkor a kutató körül elfogy a levegő. És vagy maga távozik, vagy elbocsátják. Ha pedig egy konzervatívabb intézetben dolgozik, gyakran magát az intézményt is áltudományosnak minősítik.
Ideológiai harc a tudományban
Szilvay Gergely szerint ma egyértelmű túlsúlyban vannak a baloldali tudósok és professzorok, és a lektorálási rendszer sem képes ezt teljesen kiegyensúlyozni, hiszen azt is emberek működtetik. Úgy fogalmazott, hogy egyfajta „önradikalizálódás” zajlik a tudományos világban, mégpedig baloldali irányba. Szerinte alig vesznek fel jobboldali vagy konzervatív kutatókat, de a szélsőbaloldali nézetek egyre nagyobb teret nyernek.
Szilvay úgy látja, hogy sok konzervatív kutató inkább apolitikus témákkal foglalkozik, csak hogy „ne fogyjon el körülöttük a levegő”. Orbán Balázs doktori védéséről megjegyezte: ritka, hogy egy doktori eljárás ekkora nyilvánosságot kapjon. Szerinte a miniszterelnök politikai igazgatójának ügyében több ellenzéki újságíró is valótlanságokat írt, mert nem nézett eléggé utána a részleteknek.
Az ELTE ügyéről Szilvay azt mondta, hogy „megpróbálták kiszorítani a tudományból a számukra nem szimpatikus szerzőt, jelen esetben Orbán Balázst”. Szerinte a progresszív oldal azokat az eredményeket, amelyek nem illenek a nézeteikhez, egyszerűen áltudománynak minősíti. Így működik a cancel culture.
Schiffer András úgy véli, tévedés a „domináns kasztot” baloldalinak nevezni, de a progresszív előretörés szerinte is kétségtelen. Úgy fogalmazott: ez jól látszott Orbán Balázs doktori védésénél is, ahol Polyák Gábor és Fleck Zoltán voltak a legkritikusabb hangok. Schiffer szerint a hazai progresszív hálózat úgy tekintett az ELTE-re, mintha az kizárólag az övék lenne.
Szerinte ezt jól mutatja Polyák Gábor nyilatkozata is, amelyben azt mondta: nem az a probléma, hogy Orbán Balázs doktorál, hanem az, hogy éppen náluk teszi. Schiffer úgy fogalmazott, ezek szimbolikus csaták, „ha az ELTE-n doktorálhat egy kormánypárti politikus, az Fleckék és Polyákék számára egyenesen istenkáromlás”.
Orbán Balázs felidézte Fleck Zoltán 444-en megjelent cikkét is, amely szerinte azt az üzenetet közvetítette a hallgatóknak, hogy „ha valaki nem lép egyszerre”, könnyen bajba kerülhet. Hozzátette, hogy a diákok jelentős része már tapasztalt ideológiai alapú megkülönböztetést.
Orbán Balázs szerint Szilvay Gergely könyve nem az ő személyes sikertörténete, hanem a hazai felsőoktatásé és tudományé, mert bebizonyította, hogy a magyar oktatási rendszer jól vizsgázott. Úgy véli, az akadémiai világnak minden nézetnek teret kellene adnia, és ezek ütköztetésével lehet előrevinni a tudományt. Szilvay ehhez hozzátette: a tudományt és a politikai gondolkodást valójában nem lehet szétválasztani, „a társadalomtudósok jó része is tudjuk, hova húz”.
Szilvay Gergely szerint természetes, hogy a tudományban különböző nézőpontok jelennek meg: „van marxista történelemszemlélet, és a gazdasági témákat is több irányból lehet vizsgálni”. A lényeg szerinte az, hogy ne tolódjon el a tudományos tér egyetlen politikai irányba.
Schiffer Orbán Balázs doktorijáról azt mondta: nem kormánytagként ment megvédeni a dolgozatát, és szerinte egyáltalán nem ördögtől való, ha egy aktív politikus doktorál. Felidézte, Bozóki András kultuszminiszterként lett egyetemi tanár a Gyurcsány-kormány idején, és Hiller István is magas rangú szocialista politikusként védte meg a doktoriját.
Schiffer szerint mára NGO-k épültek be a hazai egyetemek működésébe, ami a ’90-es években – amikor ő volt egyetemista – még elképzelhetetlen lett volna, és csak a 2000-es években jelent meg. Felidézte, az ügyvédeknek – akárcsak az orvosoknak vagy a közgazdászoknak – évente kötelező továbbképzéseken kell részt venniük, ahol kreditpontokat gyűjtenek.
Szerinte az NGO-k által tartott kurzusok különösen magas pontszámot érnek, például azok az érzékenyítő előadások, amelyek arról szólnak, hogyan kell queereket védeni bizonyos ügyekben. Úgy véli, az államnak felügyelnie kellene, kik tarthatnak ilyen képzéseket. „Egy egyházi fenntartású egyetemen sem adhatna elő olyan, akivel az egyház nem ért egyet” – tette hozzá.
Schiffer úgy véli, Orbán Balázs doktori védése nem bal-jobb oldali vita volt, és nem is a szabad mandátum elvéről szóló tudományos kérdés, hanem egy hatalmi összecsapás, amely szerinte ma is tart. „Ez egy nyers hatalmi küzdelem. Polyák Gábor sem véletlenül tanácsolta Orbánnak, hogy inkább az NKE-n védje meg a dolgozatát. Megmosolyogtató, hogy a vitában alig esett szó magáról a disszertációról.”
(Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa, Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő és Pál Emese, az MCC Plusz vezetője 2025. december 1-jén. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
