Súlyos pszichés károkat okozhatnak az áldozatok számára a közösségimédia-felületeken időről időre felbukkanó veszélyes trendek, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakértői figyelemmel kísérnek – írja az MTI. Ezúttal a Lengyelországból indult, és a fiatalok körében gyorsan elterjedt „Szon Patrol” nevű TikTok-trendet tanulmányozták.
A hatóság közleménye szerint a Szon Patrol lényege, hogy kamasz fiúk önjelölt „erkölcsrendészekként”, szerintük kihívóan öltözködő lányokról készítenek felvételeket nyilvános helyeken, a tartalmakat pedig a szereplők engedélye nélkül közzéteszik,
és a videók alatti kommentekben a testüket és az öltözködésüket becsmérelve megszégyenítik őket.
Felhívták rá a figyelmet, hogy eddig több mint 12 ezer efféle videó jelent már meg különböző online felületeken. Az NMHH szakértői szerint fontos, hogy a szülők és a pedagógusok rendszeresen beszélgessenek a gyerekekkel az online bántalmazásról.
A „Szon Patrol” TikTok-trendet a „patrol” (járőr) és a „szon” (a prostitúcióra utaló lengyel sértés egyszerűsített formája) szavak alapján nevezték el. A trágár szó rövidítésével a posztolók a közösségimédia-felületek obszcén kifejezéseket szűrő algoritmusait próbálják kikerülni. A lengyel sajtóban kiemelik, hogy a felvételeket nem egy szervezett vallási vagy politikai közösség tagjai készítik, hanem csupán kamasz csoportok, amelyek az „erkölcsvédelmet” használják fel arra, hogy igazolják a kortársaik megalázására épített tartalmaikat.
Kifejezetten a lányokat célozza
Lengyelországban a jelenség komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről. A trendről fontos hangsúlyozni, hogy a „Szon Patrolt” a lengyel nyilvánosság döntő része egyértelműen elítéli. Nem elhanyagolható a nemi diszkrimináció kérdése sem: a trend kifejezetten a lányokat célozza, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy a fiúk „felügyelhetik” a viselkedésüket.
Ez nemcsak gyermekjogi értelemben, hanem társadalmi szinten is súlyos következményekkel járhat.
Az NMHH azt írja: a sárga láthatósági mellényt viselő, tartalomgyártó fiatal „járőrök” motivációja a szakértők szerint többrétű: a trend mögött egyszerre lehet jelen kamaszkori frusztráció, a csoporthoz tartozás vágya, a „lájkvadászat”, és befolyásolhatják őket a női testet erősen kontrolláló társadalmi minták is.
Felhívják a figyelmet, hogy bár ez a „TikTok-őrület” Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalokat is érintheti, hiszen nálunk is ugyanazok a legnépszerűbb online felületek. A jelenség olyan problémákra mutat rá, amelyek itthon is előfordulnak a fiatalok között, azonban általában nem öltenek ilyen látványosan szervezett formát.
Kiemelték, hogy a magyar iskolákban is elterjedt, hogy lányokról, a testüket hangsúlyosan ábrázoló, számukra kényelmetlen helyzetet bemutató fotókat töltenek fel társaik az osztálycsoportokba. A felvételek mellé gúnyos és megalázó kommenteket írnak. A titokban készített képek és videók, a testre irányuló megszégyenítések mind az online bántalmazás formái.
Νεαροί άντρες και αγόρια περιπολούν εδώ και λίγο καιρό τους δρόμους κ τα εμπορικά της Πολωνίας ελέγχοντας το ντύσιμο κοριτσιών και γυναικών. Το όνομά τους Szon Patrol όπου το Szon σημαίνει κάτι σαν πόρνη. Αν κάποια είναι ντυμένη „προκλητικά” για τα γούστα τους την διαπομπεύουν👇 pic.twitter.com/welWwuj7oh
— Rosasharn (@Stogios40) September 20, 2025
Szorongás és félelem
A zaklatást átélő fiatalok gyakran számolnak be szorongásról és félelemről, különösen, ha a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a róluk készült felvételek. Gyakran még iskolába sem tudnak járni, ugyanis a nyilvános megaláztatás hosszú távon depresszióhoz, elszigetelődéshez és kapcsolati nehézségekhez vezethet.
Hozzátették: az érintetteknek az emberi méltóságukon túl a magánélethez és személyes adataik védelméhez kapcsolódó jogaik is sérülhetnek, ha képmásukat hozzájárulás nélkül hozzák nyilvánosságra.
Az NMHH szakértői arra figyelmeztetnek, hogy több szereplő felelőssége, hogy a fiatalok ne váljanak káros trendek kiszolgáltatott áldozataivá. A szülők elsődleges feladata, hogy figyelemmel kísérjék gyermekeik online jelenlétét, és nyíltan beszélgessenek velük az internet veszélyeiről. Fontos, hogy a gyerekek tudják: ha zaklatás vagy megszégyenítés éri őket, bizalommal fordulhatnak a szüleikhez. A pedagógusoknak szintén kiemelt szerepük van: az iskolában fontos felismerni annak jeleit, ha egy diák áldozattá válik. Érdemes a gyermekekkel rendszeresen beszélgetni arról, hogy mi számít online bántalmazásnak, és hogyan lehet ellene fellépni.
A káros és gyakran jogellenes online jelenségek miatt a hatóságoknak és a szakmai szervezeteknek – így az NMHH-nak is – kiemelt feladata a figyelemfelhívás és a megelőzés. Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) kötelezi a nagy online platformokat – például a közösségimédia-oldalak szolgáltatóit és a videómegosztókat – arra, hogy hatékony intézkedéseket tegyenek a jogellenes tartalmak eltávolítása és a kiskorúak fokozott védelme érdekében.
A gyermekeknek fontos tudniuk, hogy joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat vagy a biztonságukat. Emlékeztetnek, hogy a fiataloknak azt is tudatosítaniuk kell, hogy nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja, megszégyeníti vagy bántja őket az online térben.
A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala ingyenesen hívható a +36-80-505-101-es telefonszámon (h., cs., p.: 18:00–22:00, k.: 10:00–22:00, sze.: 12:00–16:00). Az Egyesület segélyvonala külföldről a +36-1-267-4900-as telefonszámon érhető el. További információ az egyesület segélytevékenységeiről a nane.hu oldalon található.
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.
Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0–24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225-ös telefonszámon.
(Borítókép: Drew Angerer / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
