Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. A Kertész Imre Intézet Jókai, a legmagyarabb író címmel készült videósorozatában elképesztő életműve és mesébe illő életútja mentén indul filmes sétára, a kétszáz éve született írófejedelem előtt tisztelegve. Jókai és a spiritualitás című epizódjukból egyebek között kiderül, írt-e Jókai a halottidézésről regényeiben, és mi köze az írónak a kor egyik leghíresebb asztaltáncoltató társaságához.Jókai Mór egész életében nagy tisztelettel beszélt édesanyjáról, és erről tanúskodik az a levél is, amelyet már Pestről írt neki 1846 februárjában. Az udvarias sorok mellett természetesen hétköznapi témák is felmerültek, mint például az, hogy Jókai elfelejtett törölközőt vinni Pestre. „Kérek alássan ilyesmiket majd a pesti vásárkor számomra küldetni, mint szinte a papucsaimat is, mik, úgy tartom, a belső szobában, a nagy almárium alatt lesznek.”Petőfi Sándor mellett a szigorú erkölcsi mérce mellett élő édesanya sem pártolta, hogy a fia egy nála idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát vette feleségül 1848-ban, s az ellenérzését nem is hallgatta el. Jókai azonban kiállt az érzései és a döntése mellett, ami komoly feszültséget szült köztük. Később mindketten megbékéltek, erről tanúskodik az a levél is, amelyet 1852 decemberében írt Jókai Mór az édesanyjának: „Kedves anyám! Nagyon sajnálom, hogy darabom előadásán nem lehetett szerencsém kedves anyámhoz, úgy hiszem, a legtisztább örömet érezte volna kedves anyám azon lelkes részvét fölött, mellyel a közönség művemet fogadta. (…)
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
