Magyarország számára is fontos ítéletet hozott csütörtökön az Európai Unió Bírósága, mely elmarasztalta Lengyelországot az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési perben. Az eljárás azért indult, mert két ítéletében a lengyel alkotmánybíróság 2021-ben megtagadta, hogy kötelező erejűnek ismerje el az Európai Unió Bíróságának döntéseit, arra hivatkozva, hogy azok ellentétesek a lengyel alkotmánnyal.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Lengyelország ezzel megsértette az uniós jog több alapelvét, így az uniós jog elsőbbségét, ezért indította meg a kötelezettségszegési eljárást. Az EU Bírósága most teljes egészében az Európai Bizottságnak adott igazat, így kimondta, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem felel meg a bírói függetlenség és pártatlanság követelményének.
A luxembourgi fórum emlékeztetett arra, hogy egyetlen uniós tagállam sem hivatkozhat alkotmányos identitására annak érdekében, hogy kivonja magát az Európai Unióról szóló szerződésben megfogalmazott olyan közös értékek tiszteletben tartása alól, mint például a jogállamiság, a hatékony bírói jogvédelem és a bírói függetlenség.
Ezek az értékek ugyanis magát az identitását alapozzák meg annak az Uniónak, amelyhez a tagállam szabadon csatlakozott.
A csatlakozást követően ezek az értékek jogilag kötelező erejű kötelezettségeket rónak a tagállamokra, melyek alól nem vonhatják ki magukat. A nemzeti bíróságok emellett nem határozhatják meg egyoldalúan az Uniónak biztosított hatáskörök terjedelmét és korlátait sem. Ezek kérdések ugyanis szükségszerűen az uniós jog értelmezését vonják maguk után, és az uniós bíróságok hatáskörébe tartoznak. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.
A magyar kormánynak is szól
Az EU Bíróság jogértelmezése azonban nemcsak a perben félként szereplő Lengyelország, hanem minden tagállam, így Magyarország számára is irányadó. Márpedig az uniós jog elsőbbsége több szempontból is érzékenyen érintheti a NER-t.
A lojális Alkotmánybíróság az alkotmányos identitásra hivatkozva eddig is szállította az uniós jogi kötelezettségek alóli kibújás közjogi ürügyeit, például a menekültügy területén. 2016-ban például kimondták, hogy „az alkotmányos önazonosság a szuverenitáshoz hasonlóan „olyan alapvető érték, amelyet nem az Alaptörvény hoz létre, azt az Alaptörvény csak elismeri. Az alkotmányos önazonosságról ezért nemzetközi szerződéssel sem lehet lemondani.”
Az Európai Bizottság legutóbbi jogállamisági jelentése is tényként kezeli, hogy az Országgyűlés által, a bírói kar bevonása nélkül választott tagokból álló Alkotmánybíróság továbbra is érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett. Márpedig ez a felállás összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség követelményével.
Bóka János EU-ügyi miniszter a közösségi médiában már fel is háborodott és hatáskörének túllépésével, alkotmányos puccs végrehajtásával vádolta meg az uniós csúcsbíróságot.
„A lengyel alkotmánybíróság összetételének és működésének minősítése nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, az alkotmányos intézményrendszer kialakítása kizárólag nemzeti hatáskör” – írta. Bóka különösen aggasztónak nevezte, hogy a döntés az uniós jog elsőbbségére hivatkozva próbálja felülírni a tagállamok alkotmányos identitását, mely szerinte súlyos szereptévesztés és a Szerződésekben rögzített hatáskörmegosztás felrúgása.
Ezzel Bóka lényegében megismételte azt a lengyel álláspontot, amit a mai ítélet uniós jogba ütközőnek mondott ki.
(Címlapképünkön a lengyel alkotmánybíróság épülete.)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
