Index – Belföld – Diákok tízezreinek sorsa a tét, mutatjuk, mire kell figyelni

A középiskolai központi írásbeli felvételi egy országosan egységes vizsga, amelyet a 4, 6 és 8 osztályos középiskolákba jelentkező tanulók írnak meg magyar nyelvből és matematikából. Bár 2025-ben nem volt zökkenőmentes a központi felvételi – legalábbis eléggé visszhangosra sikeredett a belengetett kötelező minimumponthatárok miatt –, a folyamat nem áll meg, és idén is diákok tízezreinek sorsa függ attól a magyar nyelvi, valamint matematika-feladatlaptól, amit a továbbtanulásuk érdekében meg kell oldaniuk.

Éppen ezért összeszedtük, hogy mi az, amire a diákoknak figyelniük kell, hogy semmiről ne maradjanak le, illetve néhány tanáccsal is készültünk, amely segíthet abban, hogy sikerrel abszolválják eddigi életük legnagyobb megpróbáltatását.

Mik a legfontosabb dátumok?

• A központi írásbeli vizsga időpontja: 2026. január 24. 10 óra
• A pótlóvizsga időpontja: 2026. február 3. 14 óra (Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az írásbeli vizsgán az érvényes jelentkezésük ellenére, önhibájukon kívül eső, alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A vizsgázók által benyújtott, indoklással alátámasztott írásos kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát.)
• Az értékelőlapok megküldése: 2026. február 13.
• Felvételi lapok megküldése, a jelentkezési határidő vége: 2026. február 19.
• Szóbeli vizsgák azon intézményekben, amelyek ezt előírják: 2026. március 2–19.

Ezek a legfontosabb határidők, amelyekre figyelni kell, de természetesen itt még nem ér véget a folyamat, hiszen március 20-án már nyilvánosságra is hozzák a felvételi jegyzéket, míg március 25–27-ig a módosítási időszak következik. Innentől gyakorlatilag hátra is lehet dőlni, ugyanis április 27-én közzéteszik az egyeztetett felvételi jegyzéket, május 8-án pedig az intézmények értesítik a jelentkezőket arról, hogy sikerül-e bejutniuk a kiválasztott intézménybe.

Ezzel pedig még mindig nincs vége, ugyanis május 11-től indul a rendkívüli felvételi eljárás azon intézményekben, ahol ezt az igazgató kiírja.

Mi a vizsga menete?

• A tanulóknak a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt – diákigazolványt vagy személyi igazolványt – kell magukkal vinniük.
• A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható. A matematika-feladatlapok kitöltéséhez használható segédeszközök: vonalzó, körző, szögmérő. Egyéb segédeszköz nem használható.
• A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlapok megoldása során a feladatlapon található instrukciók szerint kell eljárni. Szövegkiemelő, hibajavító festék nem használható.
• A vizsga feladatlaponként – magyar nyelv, majd matematika – 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között kötelezően 15 perc szünetet kell tartani.

Milyen feladatokra kell számítani?

Magyar nyelv: A tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. Megoldásukhoz a tanulóknak a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint bizonyságot kell tenniük az életkoruknak megfelelő szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekről és íráskészségről. A feladatok tehát a korábbi évfolyamokon tanultak alkalmazását kívánják meg, s elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyag reprodukálását mérik, hanem az anyanyelvi készségek működésének színvonalát és az alapvető gondolkodási műveletekben való biztonság fokát (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás). A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak. Az összetettebb tizedik feladat önálló szövegalkotást kíván a tanulóktól: adott témáról, adott műfajban kerek, egész, lezárt szöveget kell fogalmazniuk. A fogalmazásnak a téma megtartása és a terjedelmi kívánalom mellett (ez évfolyamonként eltérő) az alapvető nyelvhelyességi, szerkesztési, helyesírási és stílusbeli követelményeknek is meg kell felelnie.

Matematika: A matematika-feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentrálóképesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága. Fontos kompetencia az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció is. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.

Mi alapján értékelik a feladatlapokat?

A tanuló teljesítményének megítélését a központi írásbeli vizsga választott helyszíne nem befolyásolhatja. Tekintve, hogy a tanulónak a központi írásbeli vizsgán szerzett pontszámait valamennyi, a felvétel feltételeként központi írásbeli vizsgát előíró intézménynek el kell fogadnia, rendkívül fontos a feladatlapok egységes értékelhetősége és értékelése. Az egységes értékelhetőséget a feladatlapok összeállítóinak, az értékelés egységességét a középfokú iskoláknak kell biztosítaniuk. Vagyis egységes, központi javítási útmutató van, így nem érheti hátrányos megkülönböztetés a tanulókat.

Viszont ha már megkülönböztetés, akkor térjünk ki a sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók értékelésére is. Fontos, hogy a kedvezmények és mentességek a középfokú felvételi eljárás során csak az érvényes szakértői vélemények birtokában érvényesíthetők. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltak középfokú felvételi eljárás során való alkalmazásával kapcsolatban bármilyen kérdés merül fel, mielőbb a szakértői véleményt kiállító szakértői bizottsághoz, illetve az eljárásban érintett középfokú intézményekhez kell fordulni. Bővebb információ az Oktatási Hivatal oldalán található.

Összességében tehát a vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját követő napon a Hivatal a honlapján közzéteszi.

Mi történik, ha valami nem stimmel az eredménnyel?

Ez a szakasz három különböző részből áll: megtekintés, észrevétel, fellebbezés. Vagyis a vizsgázó és szülője megtekinti a kijavított feladatlapot, és ha olyan hibát találnak, amely a központi javítási-értékelési útmutatótól eltér, akkor lehetősége van észrevételt tenni az értékelésre. Ezután egy munkanapja van (ha a megtekintés péntek volt, akkor hétfő), hogy írásban leadja észrevételeit a vizsgát szervező intézményben – és NEM az Oktatási Hivatalnál, ugyanis a hivatalnak nincs elbírálási jogköre ebben az esetben. Az iskola három munkanapon belül közli a bírálat eredményét.

Amennyiben még ezután is fenntartja az észrevételező az észrevételeit, akkor jöhet a következő lépés, vagyis a fellebbezés. Ezt a bírálatot kézhezvételétől számítva három napon belül nyújthatja be a szülő és/vagy tanuló, a hivatalnak címezve, de továbbra is a vizsgát szervező intézményen keresztül. A hivatal nyolc napon belül elbírálja és határozatban közli az eredményt. Ennél részletesebb leírást a hivatal tájékoztatója tartalmaz.

Akkor most van központi minimumponthatár, vagy nincs?

Hivatalosan nincs, viszont vannak olyan intézmények, akik élnek a lehetőséggel, és meghatároznak egy minimumponthatárt, amely alatt nem hívják be például szóbelire a felvételizőt. Érdemes a felvételi előtt a vizsgát szervező intézménynél tájékozódni, ugyanis ez iskolánként eltérő lehet.

Néhány tipp a felkészüléshez

„Minden évben több tízezer diákot és családot érint ez az időszak. A középiskolai központi felvételi sok fiatal számára az első olyan helyzet, ahol nemcsak a tudás, hanem a koncentráció, az időbeosztás és a stresszkezelés is számít” – mondta Mester Márk, az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márka, a Jójegy társalapítója. Hozzátette, a felvételi azonban nemcsak a lexikális tudást méri, hanem azt is, mennyire tudja a tanuló alkalmazni az ismereteit egy éles helyzetben.

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a tanulók feladatokat oldanak meg anélkül, hogy átlátnák, mit és miért kér a vizsga. Magyar nyelvből például különböző készségek jelennek meg: rövid nyelvi és logikai feladatok, szövegértés, majd egy fogalmazás, amely önmagában 10 pontot ér. Matematikából pedig nemcsak az eredmény számít, hanem a gondolatmenet is. Ha a diák tudja, melyik feladattípus milyen levezetést igényel, sokkal magabiztosabban tud dönteni arról is, mennyi időt szán rá.

A 45 perces időkeret sok tanulót meglephet élesben. Ezért a felkészülés során érdemes rendszeresen időre gyakorolni, akár rövidebb, 30-35 perces időkerettel. Így a diák megtanulja, mikor érdemes továbblépni egy nehezebb feladatról, és hogyan ossza be az energiáját megfelelően.

Fontos tanács, hogy ha egy feladat elsőre nem megy, nem érdemes beleragadni. A könnyebb, »biztosabb pontokat« érő feladatok megoldása stabil alapot adhat

– hívta fel a figyelmet Mester Márk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pontvesztések jelentős része nem feltétlenül tudáshiányból fakad. Gyakori hibák: a feladat utasításának félreolvasása, a megoldás le nem írt lépései, vagy az, hogy a válasz nem abban a formában szerepel, ahogyan azt kérik. „Sok diák jó irányba gondolkodik, mégsem kap maximális pontot, mert nem fejti ki megfelelően a válaszát” – mondta a Jójegy társalapítója, aki hozzátette, hogy ez gyakorlással persze érdemben javítható.

Stratégiai nyugalom

Szakértők szerint a szülők azzal segíthetnek a legtöbbet, ha nem növelik a nyomást, hanem kiszámítható kereteket adnak: rendszeres tanulási időt, nyugodt környezetet és reális elvárásokat. A túlzott stressz ugyanis könnyen visszaüthet. „Érdemes arra is figyelni, hogy a felkészülés ne maraton legyen: napi akár 15-20 perc tudatos gyakorlás sok esetben hatékonyabb lehet, mint az alkalmi, de hosszú ideig tartó egybefüggő gyakorlás” – emelte ki Mester.

A felkészüléshez egyre többen használnak digitális tanulási megoldásokat, amelyek vizsgaszerű helyzeteket teremtenek és azonnali visszajelzéseket adnak. Ilyen egyébként a Jójegy is, amely animált videókkal, gyakorlófeladatokkal és vizsgaszimulációval is segíti a felkészülést. Az ilyen tanulási lehetőségek használatával könnyebbé válhat a felkészülés a központi felvételire. Ráadásul ha egy diák tudja, hogy nagyjából mire számíthat a vizsgán, az önmagában csökkentheti a szorongást és támogathatja a magabiztosabb hozzáállást is.

Mindenekelőtt fontos, hogy a központi felvételit megelőző nap feküdjünk le időben. A kipihent ébredés ugyanis pótolhatatlan, így a felvételi napján az időbeni ébredésről és a pontos helyszínre érkezésről se feledkezzünk meg. Készüljünk megfelelő folyadékkal és valami harapnivalóval is, hogy kézközelben legyen szükség esetén. A vizsga alatt kulcsfontosságú a figyelmes feladatolvasás, az idő tudatos kezelése és az, hogy a diák hagyjon pár percet az ellenőrzésre. Ha nincs külön jelezve, hogy hibás válaszért mínuszpont jár, érdemes mindent leírni, ami a megoldás része lehet. Ha van aznap egy kis izgalom, az természetes, sőt segíthet is a koncentrációban, ezért ettől semmiképp sem kell megijedni – mondta a szakértő.

(Borítókép: Lehoczky Péter / MTI)