Mit jelent mindez a gyakorlatban?Az áprilisi választások kimenetele tehát a családok és a választók anyagi jólétéről szól elsősorban. Ha Orbán Viktor folytathatja a kormányzást, akkor az állam és a piac viszonya érdemben nem változik: a kormány továbbra is a magas árbevételt elérő piaci szereplők magasabb hozzájárulását írja majd elő, a gazdasági növekedéssel arányosan pedig várhatóan csökkenti a plusz terhet a következő években.Folytatódik a családtámogatási rendszer bővítése, míg a multik esetleges inflációt eredményező költség-áthárítását közvetlen beavatkozásokkal – árréskorlátozás, árszabályozás – továbbra is féken tartja. A jelenlegi kormány aligha változtat a jelenlegi gazdaságpolitikán, azaz továbbra is olyan döntéseket hoz, amelyekkel a piaci szereplőket is támogatja adott esetben, de nem hoz megszorítást a lakosság számára.Ha a Tisza Párt alakíthat kormányt és végrehajtják a piacpárti fordulatot, jelentős irányváltásra kell felkészülnie az országnak. Az üzleti világ elvárásai szerint a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése hangsúlyosabb lenne, ezzel megteremtve a befektetőknek a stabil környezetet. A lakossági megszorítások borítékolhatóak lennének, mivel a kiadási oldal csökkentése mellett a piaci érdekek szerint kellene kivezetni a különadókat és az állami árszabályozást. Ebben az esetben a következő választási ciklusban jóléti intézkedést aligha hajtana végre a Tisza Párt, mivel az állami kiadáscsökkentésre menne el a gazdasági növekedésből származó többletbevétel. Az uniós pénzek sem a jóléti intézkedéseket támogatnák, hanem a beruházásokat. A befektetők elégedettsége ugyan kedvezőbb államadósság-finanszírozást és végül kisebb költségvetési terhet jelentene, ám az így megtakarított költségvetési tételeket aligha fordítanák jóléti intézkedésekre, mivel azzal újra az üzleti szereplők kockázatát növelnék, így a kockázat mérséklése végül ismét magasabb finanszírozást igényelne a büdzséből.Leáldozott a megszokott középpártoknak?Világszerte veszítenek népszerűségükből a középpártok, a centralista bal és jobboldal ráadásul a nyugati országokban azt a politikai elitet testesíti meg, amelyet egyre többen tesznek felelőssé az illegális bevándorlásért, az orosz-ukrán háború elhúzódásáért vagy a magasabb megélhetési költségekért. A középpártok ráadásul nem a választók elvárásait akarják elsősorban teljesíteni, hanem a szélsőségesnek bélyegzett, egyre népszerűbb politikai csoportokat kívánják ellehetetleníteni, sok esetben a demokrácia keretein kívül. Erre példa Németország, ahol a politikai elit mindent elkövet az AfD ellehetetlenítéséért, de ugyanez a helyzet Franciaországban is. Az uniós elit sem különb, mivel az Európai Parlament újonnan megalakult patrióta frakcióját nyíltan elszigetelik, egyebek mellett a nagy támogatottság ellenére ki vannak zárva a bizottságokból és ügyek mentén sem kívánnak együttműködni velük a szocialisták és a néppárti képviselők. Közben a középpártok uniós szövetsége is jól mutatja, ideológiai szempontból a centralista irányok már nem különülnek el, jellemzően a globalista, federalista berendezkedés hívei. Elutasítják, vagy kevésbé támogatják a szuverenista irányt és ideológiájuk a legtöbb esetben az amerikai Demokrata Párt több évtized alatt felépített irányzatát képviseli. Ezek közé tartozik az illegális bevándorlás támogatása, a demokráciaexport, az LMBTQ-lobbi és a tőke- és pénzpiacok által irányított liberális piacgazdaság, gyenge állami szerepvállalás mellett. Leegyszerűsítve tehát a középpártok a legtöbbször „baloldalnak” nevezett tömbbe tartoznak ma már, míg a jobboldalt továbbra is szélsőségesnek és populistának bélyegzik, miközben a radikális zöldpártokká alakult szélsőbaloldali frakciókat is védik. Erre jó példa a Magyarországon az utcán emberekre támadó antifa Ilina Salis, aki tettéért nem vonható felelősségre, mert EP-képviselőként védi a mentelmi joga.Mit tett az országért a Bajnai-kormány?A legtöbb ember a 2008-tól kezdődő, Magyarországon a Gyurcsány-kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt már a korábbi évektől érzékelhető életszínvonal-visszaesés legdurvább évének tekinti a 2009 áprilisától 2010 májusáig tartó Bajnai-kormányt. A volt miniszterelnök szakértői kormánynak nevezte kabinetjét, amely a válságkezelést helyezte a középpontba. Ez a válságkezelés ugyanakkor az embereknek óriási jövedelemcsökkenést okozott és rekord magas munkanélküliséghez vezetett. A Fidesz-KDNP 2010-es győzelme megakadályozta, hogy a nyugati típusú, Bajnai által is képviselt válságkezelést válassza Magyarország. Az EU országok közül legrosszabbul teljesítő Magyarország és Görögország eltérő válságkezelést támogatott. Hazánk az „unortodox” intézkedéseknek köszönhetően már 2012-re kilábalt a pénzügyi válságból, míg a görögök éveken keresztül az EU és a nemzetközi szervezetek óhaja szerint hajtották végre azokat a reformokat, amelyek megfeleltek a piac elvárásainak, ugyanakkor figyelmen kívül hagyták a görögök életszínvonalának folyamatos visszaesését.A Bajnai Gordon vezette kormányzás alatt:ÁFA-emelés – a normál ÁFA-t 20-ról 25 százalékra emelték.Bevezették az ingatlanadót és a vagyonadót.Megszüntették a 13. havi nyugdíjat, sőt már a 2009-es második félévi részletet sem fizették ki.62-ről fokozatosan 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.2010-re tolták a 2009-es nyugdíjkorrekciót.A korai nyugdíjba menetelt pedig büntették azzal, hogy az előrehozott nyugdíj összegét a korábbinál nagyobb mértékben csökkentették.Befagyasztották a közalkalmazotti béreket.Eltörölték a 13. havi közszféra-juttatást.10 százalékkal csökkentették a táppénzt.A családi pótlék korhatárát 23-ról 20 évre csökkentették.A gyes és a gyed időtartamát 3-ról 2 évre csökkentették.Megszüntették a lakástámogatási rendszert (szocpol).Megszüntették a gázár- és távhő kompenzációt.Semmit sem tettek a devizahitelesek megsegítése érdekében, miközben a svájci frank árfolyama rekordmagasságba emelkedett.Nyitókép: Attila KISBENEDEK/AFP
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
