A korhatárcsökkentés hatásait részletesen elemezte a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet egyik tanulmánya, amely az Education at a Glance – In Focus sorozat részeként jelent meg. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint a tankötelezettség korhatárának csökkentése nem rontotta a képesítésszerzés esélyeit, sőt bizonyos becslések alapján javította is azokat. A szerzők a 74. oldalon így fogalmaznak „A képesítést szerzők aránya nem csökkent: a becslések még 1–2 százalékpontos növekedést is mutatnak az egyéni tényezők figyelembevételével.” Ez az eredmény közvetlenül szembemegy azzal az állítással, hogy a korhatár csökkentése automatikusan rontotta volna az oktatási kimeneteket.A tanulmány ugyanakkor nem hallgatja el azt sem, hogy a 16-18 éves korosztályban a részvételi arányok valóban csökkentek. A szerzők hangsúlyozzák azonban, hogy ez nem járt együtt a végső kimenetek romlásával. Megállapításuk szerint a 74. oldalon „Összességében úgy tűnik, hogy a tankötelezettségi korhatár csökkentése jelentősen alacsonyabb részvételi arányhoz vezetett, de ez valószínűleg nem gyakorolt nagy hatást a felső-középfokú képesítés megszerzésére és a végső értelemben vett korai iskolaelhagyás arányára.” Ez a megközelítés világosan elválasztja egymástól a formális rendszerben maradást és a tényleges, használható végzettségek megszerzését.Az adatok összességében azt mutatják, hogy a tankötelezettség 16 évre csökkentése nem bizonyult egyértelműen negatív oktatáspolitikai lépésnek. Bár kevesebben maradtak formálisan az oktatási rendszerben, azok aránya, akik ténylegesen megszereztek egy középfokú képesítést, nem romlott, sőt enyhén javult. A vita így kevésbé arról szól, hogy a döntés önmagában jó vagy rossz volt, sokkal inkább arról, hogy az oktatáspolitikai siker mércéjének a kötelező bent tartást vagy a valódi, a munkaerőpiacon is használható végzettségek megszerzését tekintjük.Nyitókép forrása: transzparensoktatasert.hu
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
