A szaldó- és bruttóelszámolás a napelem-tulajdonosok villamosenergia-elszámolásának két módja:
- a szaldóelszámolás éves szinten összeveti a vételezett és a betáplált energiát, így csak a kettő közti különbséget számlázzák (vagy fizetik) az ügyfélnek,
- a bruttóelszámolás a vételezett és betáplált áramot külön-külön, eltérő, piaci árakon számolja el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betáplált áramot a szolgáltató olcsóbban veszi meg, mint amennyiért a fogyasztó a hálózatból vesz.
Mint arról beszámoltunk, tavaly augusztusban Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – az ügy kiemelkedő társadalmi jelentőségére és a jogi probléma összetettségére hivatkozva – 150 nappal, 2026. január 22-ig hosszabbította meg a háztartási napelemek szaldó szerinti elszámolását módosító kormányrendelet ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálásának határidejét.
A határidő közeledtére tekintettel megkerestük az Alkotmánybíróságot, és Szabó Attila főtitkár azt a tájékoztatást adta, hogy
az ügyek ki lettek szignálva az előadó alkotmánybíróra, és a döntés valószínűleg az év első félévében várható.
Az első napelemes döntés
Az Alkotmánybíróság tavaly áprilisban egyébként már döntött a napelemes ügy egyik fontos szeletéről, amikor is egyhangúan megállapította, hogy a kormányrendelet rendelkezéseit az annak hatálybalépését megelőzően, 2023. szeptember 8. és szeptember 12. között benyújtott igénybejelentésekre is alkalmazni kell.
Az történt ugyanis, hogy a kormány 2023. szeptember 13-án kihirdette az indítványozó által sérelmezett szabályozást, amelyben a kormányrendeletet úgy módosította, hogy
a 2023. szeptember 8. és 12. között benyújtott igénybejelentések tekintetében visszamenőleg megszüntette a szaldóelszámolás választásának lehetőségét.
Az indítványozó szerint az, hogy a módosítás a hatálybalépését megelőző időszakra, visszamenőleg fosztja meg azokat az igénybejelentőket a választás jogától, akik 2023. szeptember 7-ét követően, de a kormányrendelet hatálybalépéséig nyújtottak be napelem-létesítési kérelmet, megvalósítja a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ami az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét jelenti.
Az Alkotmánybíróság határozatában (előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel) megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, miután a 2023. szeptember 13-án hatályba lépett jogszabály kifejezetten akként rendelkezik, hogy a szaldóelszámolás választásának joga az igénybejelentés napjához kapcsolódik. A rendelet indoklása pedig semmilyen magyarázatot nem ad arra, hogy a jogalkotó miért vonta el a szaldóelszámolás választásának jogát visszamenőlegesen, a 2023. szeptember 8-a és 12-e között megtett igénybejelentések esetében.
Éves szaldós helyett havi bruttóelszámolás
A java viszont még hátravan, hiszen 2024 januárja óta valósággal megostromolták a Donáti utcai bíróságot azok a pórul járt napelemesek, akik nem kevesebb, mint 1124 alkotmányjogi panaszban a háztartási napelemek szaldóelszámolásának megváltoztatását sérelmezik.
2024. január 1-jétől a szaldóelszámolásból bruttóelszámolásba kerültek azok a felhasználási helyek, ahol a háztartási napelemek üzembe helyezése vagy bővítése óta 2023 végéig már eltelt tíz év. A támadott szabályozás alapján a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldóelszámolásban, utána viszont átkerülnek a havi bruttóelszámolásba.
A napelemesek felháborítónak tartják, hogy az új rendelkezéseket a korábban létesített összes napelemnél alkalmazni kell. Pedig akik korábban rendeltek napelemet, abban a tudatban tették, hogy beruházásuk a szaldóelszámolással megtérül.
Mivel az alkotmányjogi panaszok lényegében szó szerint megegyeznek egymással, az ügyben a testület az úgynevezett vezető döntési eljárás szabályai szerint jár el, ami azt jelenti, hogy a panaszokról (előreláthatóan június végéig) egy-egy határozatban döntenek az alkotmánybírák.
A két vezető ügy a következő:
- A március 4-én érkezett, IV/525/2024. számú alkotmányjogi panasz. Az indítványozó esetében a napelemek engedélyezése óta a 10 éves időtartam már letelt, így a szaldóelszámolásra az alkotmányjogi panasz benyújtásakor sem jogosult.
- A március 4-én érkezett, IV/531/2024. számú alkotmányjogi panasz. Az indítványozó esetében a napelemek engedélyezése óta a 10 éves időtartam még nem telt le, így a szaldóelszámolásra az alkotmányjogi panasz benyújtásakor még jogosult.
Előnyben a bruttóelszámolásban lévők
Magyarország napenergia-nagyhatalommá vált. Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes, valamint villamos energia tárolásáért felelős kormánybiztos a minap az Indexnek elmondta, hogy hazánkban több mint 8300 megawattnyi napelem működik, ami a tényleges teljesítmény méretében lassan egy paksi atomerőműhöz mérhető, de ez az erő csak akkor használható ki igazán, ha tárolás is társul hozzá.
A kormány ezért február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, a pályázati feltételek már elérhetők. Háztartásonként 2,5 millió forintos támogatás kapható, és ehhez egy 2,5 oldalas űrlapot kell kitölteni. A miniszterhelyettes szerint az a cél, hogy a már megtermelt, azonban jelenleg elvesző napenergiát el lehessen tárolni, csökkentve ezzel a háztartások kiszolgáltatottságát és a villamosenergia-rendszer terhelését.
A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik már bruttóelszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnének át, vagyis szinte valós időben számolják el a hálózatba betáplált és onnan vételezett áram különbségét.
Ez nyáron kedvezőbb helyzetet teremt, télen viszont kevésbé előnyös, mint a korábbi éves szaldóelszámolás.
(Borítókép: SolStock / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
