Magyar Péter szombat délután reagált a 2026-os országgyűlési választás végeredményére. A leendő miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „soha nem látott többség, soha nem látott felhatalmazás és egyben felelősség”.
Jelenleg is minden kollégával azon dolgozunk, hogy a Tisza május közepén egy olyan kormánnyal tudja megkezdeni a munkát, amely mindennap képes lesz bebizonyítani, hogy ha nem is tökéletes, de érdemes volt a magyar emberek bizalmára, és képes a működő és emberséges Magyarország felépítésére
– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
141 mandátumot szerzett a Tisza Párt
A feldolgozott adatok szerint a Tisza Párt összesen 141 mandátumot szerzett, közülük listán 45-öt, egyéniben pedig 96-ot. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) feldolgozta a külképviseleteken és az átjelentkezők által leadott szavazatokat, jelenleg 99,9 százalékon áll az országos feldolgozottság. Tehát a majdnem végleges eredmények szerint a Tisza a pártlistára leadott szavazatok
53,18 százalékát kapta, és 45 mandátumot szerzett.
A Fidesz–KDNP a szavatok 38,60 százalékát szerezte meg, és ezzel listán 42 mandátumot. A Mi Hazánk mindössze 5,63 százalékot ért el, és 6 mandátumot szerzett. A Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pedig nem jutottak be a parlamentbe, miután egyik párt sem érte el a szükséges 5 százalékot.
Bár a DK elérte az 1 százalékos küszöböt, ami azt jelenti, hogy nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást, és állami támogatást kap a működéséhez. Mint ismert, az MKKP az 1 százalékot sem érte el, így a pártnak 686 millió forintot kell visszafizetni az államnak. Ha ez nem sikerül, akkor azt a párt politikusain hajtják be, így adománygyűjtést szerveztek, és a támogatóik segítségét kérték.
Reggel még három billegő választókerület is volt
Szombat reggel még három olyan választókerületet is találtunk, ahol könnyen megfordulhatott volna az állás. Hajdú-Bihar vármegye négyes számú egyéni választókerületében a fideszes Vitányi István 1229 szavazattal vezetett a tiszás Kovács Petra Judit előtt. Győr-Moson-Sopron vármegye csornai választókerületében Bóna Szabolcs lemaradása 1456 voks volt Gyopáros Alpárral szemben, míg a Vas vármegyei Sárváron Ágh Péter és Strompová Viktória között 1269 szavazat volt a különbség.
Végül mindhárom esetben a Fidesz−KDNP jelöltje nyerte a választást. Hajdú-Bihar vármegyében Vitányi István 47,82 százalékot ért el, míg Kovács Ptera Judit 45,17-et. Ugyancsak maradt az élen Gyopáros Alpár Győr-Moson-Sopron vármegye csornai választókerületében. Gyopáros 47,42 százalékot ért el, Bóna Szabolcs pedig 46,26-ot.
Vas vármegyében szintén a fideszes Ágh Péter nyerte a voksolást. A külképviseletekről és az átjelentkezőktől beérkezett szavazatok beszámítása után a Nemzeti Választási Iroda szerint a jelölt 258 szavazattal (46,26) győzött a Tisza párti Strompová Viktóriával (45,79) szemben. Az eredmény után Magyar Péter kijelentette, hogy nem ismerik el Ágh Pétert legitim országgyűlési képviselőnek, és egy új, „tisztességes választásra” szólított fel a választókerületben.
Keszthelyen újraszámoltak
Szombat délelőtt még újraszámoltak a keszthelyi központú Zala vármegyei 2-es számú választókerületben, miután április 12-én pár tucat szavazat különbséggel, de vesztett a tiszás Varga Balázs. Azonban a külképviseletekről és az átjelentkezőktől beérkezett szavazatokkal együtt április 18-án ismét újraszámolták a voksokat, és kiderült, hogy
mégis győzelmet aratott a fideszes Nagy Bálint felett.
Az eredmények szerint Varga Balázs 48,08 százalékot ért el, míg Nagy Bálint 44,44-et, a tiszás képviselő előnye végül 48 szavazat lett az újraszámlálást követően. A választókerületben a Mi Hazánk mindössze 5,72 százalékot ért el, a DK pedig csak 0,83-at.
Mi várható a következő hetekben?
A Tisza Párt győzelmét hozó április 12-i választások után péntek délelőtt kezdődtek az új Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban. Az egyeztetésen jelen volt Magyar Péter miniszterelnök-jelölt, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, akik korábban jó barátságban voltak. A tárgyalások konstruktív hangnemben zajlottak, a frakciók több pontban megállapodásra jutottak.
Az Alaptörvényben és a határozati házszabályban foglaltak alapján a tárgyalások fontosabb témakörei a következők voltak:
- A mandátumigazolás előkészítése, az esküokmányok aláírásának menete,
- az alakuló ülés előkészítése,
- az ülésrend meghatározása,
- a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
- az Országgyűlés bizottsági rendszerének kialakítása,
- külügyi és diplomáciai testületeket érintő kérdések.
Arról, hogy mikor alakulhat meg az új Országgyűlés, kik lesznek a leendő kormány miniszterei, és mikor tartják az alakuló ülést, ebben a cikkünkben írunk részletesen.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. április 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
