Először is: nehéz úgy tenni, mintha hamis tudatról árulkodna, ha valaki EU-konformnak tartja Magyar Pétert, amikor ugyanebben a cikkben arról olvashatunk, hogy ha a Tisza kerül hatalomra, akkor Magyarország megkapja a forrásokat. (Ezek azok a források, amelyek járnak hazánknak, és előbb-utóbb ki is fizetik őket, kétségtelen, hogy a jelenlegi kormány nem kíván engedni menekültügyi, gyermek- és rezsivédelmi politikájából, míg a Tisza erre nyitott, amit bizonyít az az állításuk, hogy rögvest jönne a pénz, ha hatalomra kerülnének.)Az írásban az is szép, hogy a blue chip MOL-t (tehát az olvasó is bármikor tulajdonossá válhat, ha vesz részvényt) állami cégnek minősíti.Kár, mert én rendszeresen olvasom a lap érdekes elemzéseit a kínai helyzetről, az indai–pakisztáni konfliktusról és egy csomó mindenről; nagyszerű cikkek, pechemre, ennek alapján fogalmam sincs a valóságalapjukról.Niall Ferguson már öt éve azt írta, hogy az Economist rendre politikai aktívizmust folytat újságírás helyett.Ám az írásnak van egy kirívóan ellenszenves mondata, ami rosszabb, mint a sima drukkolás a chino nadrágjában fitt úrnak. A már idézett rész, miszerint amíg a magyaroknak jól ment a soruk, nem volt bajuk a korrupcióval.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
