Az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” jelen formájában sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot takarja – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a 444 cikke szerint.
Ez a jogszabály alkalmas arra, hogy különböző, állami alkalmazásban dolgozó munkavállalókat titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljenek. Eredetileg a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki, a rendőrségi törvénybe 2010-ben került bele az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat intézménye. Ennek során a célszemély viselkedését fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelhetik olyan formában, hogy csapdát állítanak neki, amihez beszervezhetik az illető ismerőseit, kollégáit is.
A törvénymódosítást követő első tíz évben csak rendvédelmi dolgozókat és vezető pozíciót betöltő közszolgákat tesztelt így a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), de egy 2020–2021-es módosítás alapján bővült a kör. Azóta már minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek dolgozóit, a kormányhivatalok munkatársait, a gyermekvédelmi dolgozókat, a NAV munkatársait, a Közszolgálati Egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársait és az egészségügyi dolgozókat is meg lehetett figyelni. A vizsgálatot az NVSZ vezetője vagy Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezheti, mindig konkrét személy ügyében, névre szólóan, a folyamat felett egyedül az ügyészségnek van kontrollja.
https://hvg.hu/360/20210505_Megbizhatosagi_vizsgalat
Az ügyet először Szelényi Zoltán traumatológus vitte jogi útra 2021 júniusában, de miután az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogai nem sérültek, az EJEB-hoz fordult. A strasbourgi bíróság Szelényi ügye mellett egy másik magyar keresetet is befogadott ugyanebben a témában, ezt egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.
Szelényi ügyvédje, Litresits András szerint a magyar törvényt azért kaszálta el az EJEB, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek, és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak”. Az ügyvéd a 444-nek azt mondta, hogy a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
Nyitókép: AFP / Frederik Florin
Olvasd tovább itt: hvg.hu
