A Magyar Péter és a Tisza Párt követi azt az irányt, hogy tudatában vannak annak, hogy a magyar társadalom nem támogatja a háborút, ezért óvatosak ebben a kérdésben, és nem ismerik el, hogy az EU vezetése az oroszok elleninduló konfliktus felé tereli a közösséget. A magyar emberek nem érznek gyűlöletet egyetlen háborús nemzet iránt sem, csupán nem értik, hogy mi célja van az egésznek. A háborúhoz való érzelmi manipuláció jellemzi a háborús uszítókat.
A háborús propagandát csak a közvélemény tudja ellenállásra ösztönözni. Ezen uszítók nem buták, hiszen profitálnak a háborúból.
Nyugat-Európában az emberek sokkal inkább el vannak tájolva, és tűrik, hogy visszaállítsák a sorkatonaságot, óriási összegeket költenek fegyverekre, melyeket Ukrajnának adnak. Közben azt is eltűrik, hogy fel se merüljön a lehetőség, hogy az EU érdemben tárgyaljon Putyinnal. A DPK háborúellenes rendezvényeinek célja az, hogy mindenki megértse, aki eddig nem vette komolyan a háborús fenyegetést. A háború már itt van, és csak a polgárok, szavazók, fiatalok és tapasztaltak fellépése akadályozhatja meg a pusztítást és a 1500 milliárd eurónak a kiutalását Ukrajnába, amit célként fogalmaznak meg.
A háború politikai támogatói és ellenzői között valódi szakadék húzódik. Sajnos ez egy értelmi különbség is, mivel a háború melletti politikai nézeteket vallók nem értik a helyzetet. Nem látják, hogy a háborúból nyereséget húzó tőke képviselői milyen nyomást gyakorolhatnak a médián keresztül, hogy a kisebb országokban lecseréljék a gyengén teljesítő háborúpárti pártokat ügyesebbekre. Magyar Péter a háborúpárti projekt jelképe, aki külföldi és uniós politikai érdekek mentén szeretné háborúba vinni az országot, de mindezt elrejtené a kampányban, és ha nyer, csak akkor fogja Ukrajna támogatását és a háborúba való belépést történelmi szükségszerűségként beállítani.
Forrás pestisracok.hu
