Az első Orbán-kormány egyik kiemelkedő lépése volt, hogy – a demokrácia érdekében – megszüntette az addigi gyakorlatot, miszerint a kormányülések során hivatalos hangfelvétel készült. Ezzel lehetetlenné vált a részletes viták dokumentálása. Most Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bírósági eljárással fenyegeti a Telexet, mert a portál beszámolt arról, hogy milyen álláspontot képviselt egy 2023 tavaszi kormányülésen, amely a gödi Samsung gyár légszennyezésével és esetleges bezárásával foglalkozott. Szijjártó tisztában van azzal, hogy a per alatt nehéz lesz bizonyítani, mit mondott, hacsak valamelyik résztvevő nem tanúskodik.
A sajtó munkatársainak néhány tényező segíthet. A kormányülésekről kötelező összefoglalót készíteni, amelyben rögzíteni kell az előterjesztéseket, és amennyiben napirenden kívüli javaslatot tesznek, annak ismertetését is, valamint a hozzászólók nevét. Tehát akár egy perben is kiderülhet, hogy milyen dokumentumok vagy előterjesztések (például titkosszolgálati jelentések) kerültek a kormány elé, és ki hozta fel őket. Azonban a hozzászólások szó szerinti szövege csupán akkor kerül az összefoglalóba, ha egy miniszter azt kifejezetten kéri, ami hangfelvétel meglétét feltételezi.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény nem rendelkezik a hangfelvétel készítésének lehetőségéről, míg a kormány ügyrendje egy kormányhatározatban úgy határozza meg, hogy „a Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével hangfelvétel készül.” Ekkor a rögzített hangfelvétel a kormány tagjai, a miniszterelnök politikai igazgatója és az állandó meghívottak számára elérhető lesz.
A Fidesz-kormányok a kormányülések részletes dokumentálását eddig mindig mellőzték. Orbánék 1998-as hivatalba lépésük után úgy döntöttek, hogy nem készítenek hangfelvételt, jegyzőkönyvet vagy tartalmi összefoglalót a kormányülésekről. Korábban Horn Gyula kormánya is csak rövid ideig tartotta fenn a nem rögzítés gyakorlatát, de hamar kiderült, hogy titokban mégis készítettek hangfelvételt, amely később egy vitás helyzetben előkerült.
A Fidesz-kormányok 1998 és 2002 között, valamint 2010 után sem készítettek hivatalosan hangfelvételeket. Az Alkotmánybíróság 2006-ban alkotmányellenesnek nyilvánította a 1998-as döntést, hivatalosan a polgárok tájékoztatáshoz való jogát hangsúlyozva. A hangfelvételek hiánya nemcsak a jelenkor tájékoztatását gátolja, hanem a jövőbeli generációk kutatását is megnehezíti, mivel nem képesek pontos képet kapni a kormányzati döntéshozatal folyamatáról.
Fontos megjegyezni, hogy a Kádár-korszak dokumentumait a történészek már hozzáférhetik; a jelenlegi helyzet pedig azt jelenti, hogy a jövőbeli történészek nem élvezhetik ezt a kiváltságot a Fidesz által irányított időszakban, amikor a kormányzati ülések fontos döntések színhelyei voltak.
Forrás hvg.hu
