A választópolgároknak általános és egyenlő joguk van részt venni az országgyűlési választásokon, ahogyan az Alaptörvény is rögzíti. A gyakorlatban azonban az egyenlőség elve nem teljes mértékben érvényesül. A Fidesz-kormány 2024 végén a demográfiai változásokra hivatkozva átrajzolta a választókerületek térképét, de még így is fennmaradtak aránytalanságok. Például egy Tolna vagy Somogy vármegyei választó voksa sokkal többet ér április 12-én, mint egy budapestié.
A választókerületi felosztás miatt egyes becslések szerint a Tisza csak akkor szerezhet több mandátumot a Fidesznél, ha legalább 5%-os előnye van. Orbán Viktor, a miniszterelnök, a múlt heti mezőtúri találkozón nyíltan elismerte, hogy az általuk létrehozott választási rendszer a kisebb győzelmeket felnagyítja és elősegíti a győztesek helyzetét.
Az országgyűlés 199 képviselőjéből 106 mandátum közvetlenül a választókerületekből származik, ezért kulcsfontosságú, hogy melyik párt hány helyen diadalmaskodik. A Political Capital választási szakértője rámutatott, hogy lehetetlen, hogy minden választókerületben ugyanannyi szavazó legyen, mivel a választók száma folyamatosan ingadozik: egyesek elhaláloznak vagy elérik a választójoghoz szükséges kort, míg mások elköltöznek vagy visszanyerik választójogukat.
A Nemzeti Választási Iroda heti szinten frissíti a választópolgárok számát. A Velencei Bizottság nemzetközi ajánlása szerint a választókerületekben az országos átlagnál maximum 10%-kal lehet kevesebb vagy több választópolgár, míg 15%-os eltérést csak rendkívüli esetekben fogadnak el. Ezzel szemben Magyarországon a választási rendszer lehetővé teszi akár 20%-os eltérést is a választókerületekben.
A jogszabályok szerint a parlamentnek akkor kell módosítania a választókerületi beosztást, ha az eltérés meghaladja a 20%-ot, és a módosítás során a választók száma maximum 15%-kal térhet el az országos átlagtól. A magyar szabályozás laza, ami jelentős különbségeket eredményezett a választókerületek között; az egyenlőség elve nem érvényesül, ha egyes választók szavazatai sokkal nagyobb súlyt jelentenek.
A 2010 előtti időszakban nem voltak irányelvek a kerületi lélekszámra vonatkozóan, így sokkal nagyobb eltérések is előfordultak. A legkisebb választókerület 2010-ben a Veszprém 6-os volt 26,982 választóval, míg a legnagyobb a Pest 12-es 74,249 választóval. Azóta csökkentek az eltérések, de még mindig megengedett a másfélszeres különbség.
A 2022-es választáson hét Pest megyei kerületben a választópolgárok száma 20%-kal meghaladta az országos átlagot. Az Országgyűlés az új választókerületi térképet 2024 végén a Fidesz javaslatára alakította át, Budapesten két kerületet töröltek, míg Pest megyében 14-re nőtt a kerületek száma a lakosság növekedése miatt.
A Választási Földrajz előrejelzése szerint Budapesttől keletre elegendő lett volna egyetlen kerületet törölni, Pest megyében pedig minimum három plusz kerület létrehozását javasolták volna. Jelenleg egy választókerületben átlagosan 71,920 választó van, a 20%-os eltérés határa pedig 57,600 és 86,400 között mozog.
A választókerületek közötti aránytalanságot tovább súlyosbítja a győzteskompenzáció, amely lehetővé teszi a győztes párt számára, hogy a leadott szavazatok feletti különbséget is a párt listájára számítsák. A Fidesz a győzteskompenzációnak köszönhetően az elmúlt három választáson 5-6 plusz mandátumot nyert, ami hozzájárult kétharmados többségükhöz.
Forrás telex.hu
