A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai alapján tavaly 1393 ingatlan kiürítésére került sor, ami kissé kevesebb az előző évhez képest, amikor 1643 esetben történt hasonló. 2025-ben a legnagyobb számú kilakoltatás egy sikeres lakóingatlan árverést követően zajlott le, összesen 729 esetet jegyeztek fel ebben a kategóriában.
A második leggyakoribb kivitelezés a lakásügyben hozott határozatok végrehajtása volt, 463 esetben. Ez a kategória azt jelenti, hogy valakit konkrét cselekvésre, mint például egy lakás kiürítésére köteleznek. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly 178 önkényes lakásfoglalót is ki kellett lakoltatni, ami a legmagasabb szám 2019 óta.
A bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítéseket követően mindössze 22 esetben kellett intézkedniük a végrehajtóknak. Tavaly csupán egy alkalommal volt szükség rendőri beavatkozásra a kilakoltatás során. A kilakoltatások száma 2023 óta nagyjából stabil, korábban, a koronavírus-járvány következtében sokkal alacsonyabb volt a szám, mivel akkoriban kilakoltatási moratóriumok voltak érvényben. Az előző válság idején, a devizahitelek következtében, a számos utcára került személyek száma akár a duplájára is nőtt.
A kilakoltatások mellett érdemes megemlíteni Schadl György, a végrehajtói kar volt elnökének büntetőügyét, amellyel kapcsolatban a 24.hu rámutatott, hogy a súlyos korrupcióval vádolt személy továbbra is jelentős összegeket keres olyan közfeladatok kapcsán, amelyeket nem ő végez el. Ez a gyakorlat az igazságszolgáltatás szereplői előtt ismert, de senki sem lép fel ellene.
Forrás 24.hu
