Nagy üzletek kora: jövőbeli innovációs szövetségek.

Egyre több egyetem jelenti be, hogy stratégiai együttműködésre lépett különböző cégekkel, hazai vagy külföldi intézményekkel. Ezek lényege általában az, hogy az egyetemek és vállalatok hosszú távú, strukturált partnerséget kötnek, amely közös célokra épül – különösen a kutatás-fejlesztés (K+F), az oktatás, az innováció és a gyakorlati készségek fejlesztése terén. Célja, hogy az egyetemi tudás és az ipari gyakorlat jobban összekapcsolódjon, a piaci kihívásokra reagáljon, és versenyképes szakembereket, új technológiákat vagy szolgáltatásokat hozzon létre.

A legfontosabb területek jelenleg:

• K+F és technológiafejlesztés: Itt az egyetemek és cégek közösen dolgoznak innovatív projektekben, új műszaki megoldásokon, tudományos kutatásokon, amelyek mindkét fél számára hasznot hoznak. Például egyetemek és vállalatok közösen pályázhatnak kutatási támogatásokra vagy hozhatnak létre közös laboratóriumokat.
• Oktatás és gyakorlati képzés: A vállalatok gyakorlati helyszínt, szakértői tudást biztosítanak egyetemi képzésekhez (pl. vállalati modulok, gyakornoki programok), míg az egyetemek friss elméleti tudást és kutatási hátteret nyújtanak a cégeknek.
• Technológia- és tudásátadás (knowledge transfer): A cél, hogy az egyetemi kutatási eredmények gazdasági hasznosítást nyerjenek: spin-off vállalkozások, startupok jöjjenek létre, vagy a meglévő cégek is beépítsék az új tudást működésükbe.
• Hálózatépítés és nemzetközi projektek: Egyetemek gyakran lépnek partnerségre külföldi intézményekkel és vállalatokkal, ami javítja a hazai szereplők nemzetközi láthatóságát és lehetőségeit.

Tehát a cél gyakorlatilag egy olyan win-win szituáció kialakítása a két fél részéről, amely nemcsak számukra, de vélhetően a későbbiekben kiterjesztett rádiuszban is hasznot hoz az embereknek, a régiónak vagy éppen az egész országnak. S mivel az elmúlt időszakban megszaporodtak az ilyesfajta együttműködések a magyar egyetemeken, ezért úgy gondoltuk, teszünk egy körutat a legnagyobb „dealek” világában, és megpróbáljuk megfejteni, hogy ez miért is előnyös az adott intézményeknek.

Ezek a stratégiai megállapodások már nem számítanak újdonságnak – gondoljunk csak a Debreceni Egyetem és a helybeli nagyvállalatok, mint a BMW, a CATL vagy a Continental együttműködésére, a Semmelweis Egyetem és az Egis partnerségére, vagy éppen a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi kollaborációjára. Viszont egyre több van belőlük, és úgy néz ki, hogy ezzel mindenki csak nyer.

Vállt vállnak vetve

Elsőként itt van mindjárt egy kakukktojás, hiszen ebben az esetben két egyetem kötött hosszú távú stratégiai együttműködést. Pontosabban „a szakmai kapcsolatok bővítését célzó együttműködési megállapodást kötött a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)”. Az együttműködés feltételeit rögzítő keretszerződést, valamint a két intézmény közötti oktatási, kutatási és innovációs tevékenység fejlesztését célzó megállapodást Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, és Charaf Hassan, a BME rektora látta el kézjegyével.

„A most megkötött egyedi oktatási együttműködési megállapodás lehetőséget teremt közös tantárgyak és modulok, az egészségügyi mérnöki mellett újabb képzések indítására, vendégoktatásra, a doktori iskolák szorosabb együttműködésére, beleértve a közös témavezetéseket és az interdiszciplináris kutatási témák támogatását is” – hangsúlyozta Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora hozzátette: a két intézmény fejleszti a meglévő közös képzéseket, egységesíti az egyetemek közötti áthallgatás és átoktatás feltételeit is.

Mérföldkőhöz érkezett a két egyetem közötti együttműködés a keretmegállapodás aláírásával, amely megalapozza hazánk kiemelkedő orvosi és műszaki oktatási intézményeinek fejlődését, közös eredményeit

– mondta Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Kiemelte, hogy a két intézmény hagyományait tekintve sokban hasonlít egymáshoz: a Semmelweis Egyetem oktat, kutat és gyógyít, a BME pedig oktat, kutat és innovatív mérnöki megoldásokat fejleszt – a gyógyításban, a gyógyszeriparban, az adattudományban vagy a mesterséges intelligencia területén pedig az eredményességhez szükséges az együttműködés.

A létrejövő keretmegállapodás révén közös oktatási és kutatási munkák indulhatnak az orvosi fizika, az orvosbiológiai és egészségügyi adattudomány, a biostatisztika, a hálózattudomány, a kardiovaszkuláris modellezés, a gyógyszerkutatás, valamint a biomechatronikai fejlesztés területén. Lehetőség nyílik közös pályázati tevékenységre, az egészségügyi innovatív megoldások fejlesztése, és a klinikai, egészségügyi validáció célzott támogatására, az intézmények infrastruktúrájának összehangolt használatára, műszerek és kutatási kapacitások megosztására is, hosszabb távon pedig egy BME–SE adattudományi központ létrehozására – sorolta a közlemény.

A BME és az SE közötti együttműködés a képzési kínálatban is tükröződik. A technológiai és az orvostudományi kiválóság metszetében olyan interdiszciplináris programok érhetők el, mint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar egészségügyi mérnöki, valamint a Természettudományi Kar orvosi fizika mesterképzései. Ezek a szakok nem csupán elméleti tudást, hanem a két intézmény közös kutatásaira alapozott, gyakorlatias szemléletet kínálnak az orvostechnikai fejlesztések, a mesterségesintelligencia-alapú diagnosztika és a nukleáris medicina területén.

Reptér, lobog a szélben…

De visszatérve az egyetem-cég relációra, együttműködési megállapodást írt alá a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. és az Óbudai Egyetem (utóbbira még visszatérünk később), ami a két fél szerint új lendületet ad a hazai légi közlekedéstechnológia fejlesztésének, valamint a műszaki felsőoktatás modernizációjának. A megállapodás célja a felek közötti szakmai együttműködés elmélyítése annak érdekében, hogy olyan közös kutatás-fejlesztési és oktatási programok jöjjenek létre, amelyek érdemben támogatják a magyar légi közlekedési szektor digitális fejlődését, a repülésbiztonság további növelését, valamint az innovatív technológiák – kiemelten a mesterséges intelligencia (AI) – széles körű alkalmazását.

Az együttműködés középpontjában a légi forgalmi irányítás technológiai modernizációjának támogatása, az AI-jal segített döntéstámogató rendszerek fejlesztése, valamint a légi navigációs rendszerek kiberbiztonságának erősítése áll. A felek közös K+F-projektek indítását, innovatív megoldások közös tesztelését, továbbá a légi közlekedéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó műszaki szakirányok továbbfejlesztését tűzték ki célul.

Mindez hozzájárul majd a korszerű tudás megszerzéséhez, az innovatív ötletek kibontakozáshoz, valamint a jövőbeli szakember-utánpótlás biztosításához. A HungaroControl számára nem új az egyetemi partnerségek építése: a vállalat korábban már hasonló együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel is.

Ezek az együttműködések egy átfogó, hosszú távú stratégia részei, amelynek célja a hazai tudásbázis megerősítése és a légi közlekedési innováció ösztönzése. „A HungaroControl elkötelezett amellett, hogy aktívan hozzájáruljon a magyar légi közlekedés technológiai fejlődéséhez és a jövő szakembereinek képzéséhez. Az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy a légi forgalmi irányításban szerzett gyakorlati tapasztalatainkat közvetlenül összekapcsoljuk az egyetemi kutatásokkal és az oktatással” – emelte ki Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatója.

Az együttműködés több területen is segíti az Óbudai Egyetem gyakorlatorientált képzéseit. Külön kiemelendő a jövőben indítani tervezett szakok tanterveiben a HungaroControl Zrt. szerepvállalása, hiszen a repülésbiztonsággal, reptéri műszaki üzemeltetéssel, a kiberbiztonsággal kapcsolatos gyakorlati ismeretek egyik kiemelt szereplője. Másrészt a szakok hallgatói részére gyakorlati helyeket is fel tud ajánlani a vállalat. Ez az együttműködés jó példája az oktatási, kutatási és fejlesztési kooperációk együttesének, hiszen mindhárom terület megvalósításában közös felelősséggel és elszántsággal veszünk részt

– hangsúlyozta az Óbudai Egyetem részéről Kovács Levente rektor. A HungaroControl és az Óbudai Egyetem közös törekvése jelentős mértékben hozzájárul egy hazai innovációs és tudásközpont létrehozásához, amely erősíti Magyarország regionális és nemzetközi iparági pozícióját – tette hozzá.

Az Óbudai Egyetem duplázik…

Az Óbudai Egyetem nem elégedett meg a HungaroControllal, ugyanis elmondásuk szerint jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet a hazai akadémiai kutatások területén a HUN-REN és az Óbudai Egyetem által létrehozott konzorcium, melynek célja mesterségesintelligencia-alapú kutatástámogató eszközök kutatása, fejlesztése, innovációja, egy AI-alapú kutatástámogató platform közös fejlesztése, valamint a kutatók munkáját segítő AI-szolgáltatások biztosítása.

A folyamatosan fejlődő Agentic Discovery Platform a hazai akadémiai térben hivatott elősegíteni a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását a kutatási folyamatok során. Az együttműködés középpontjában az úgynevezett „agentic discovery” – vagyis az ügynökalapú, mesterséges intelligenciával támogatott tudományos felfedezés, szemlélet – áll, amelynek lényege, hogy a kutatási folyamat egyes lépéseit önállóan működő AI-ügynökök segítik és gyorsítják fel. A konzorcium a kutatók számára oktatási és képzési szolgáltatásokat, open-source eszközök megosztását, valamint a kutatási eredmények innovációs és üzleti hasznosulását támogató megoldásokat is biztosít.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke kiemelte: a Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy Magyarország aktív szereplőjévé váljon a világban zajló mesterségesintelligencia-forradalomnak. Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a kutatásokba már az egyetemi tanulmányaikat végző fiatalokat is bevonják, és hogy az egyetemi kutatások szorosan összekapcsolódjanak a HUN-REN intézeteiben zajló tudományos munkával. A létrejövő konzorcium keretében a HUN-REN és az Óbudai Egyetem közös erővel hoz létre egy olyan mesterségesintelligencia-alapú tudományos ökoszisztémát, amelyben az AI nem pusztán támogató technológia, hanem a kutatói munka szerves részévé válik.

Az együttműködés a teljes kutatási folyamatot lefedi, a hipotézisalkotástól és a kutatástervezéstől kezdve az adatelemzésen át egészen a tudományos publikálásig. Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta: a megállapodás keretében olyan eszközök fejlesztése valósul meg, amelyek automatizálják és felgyorsítják a tudományos értékteremtés folyamatait.

Kiépítettünk egy olyan szolgáltatóközpontot és mesterségesintelligencia-nagyköveti programot, amely utat mutat a kutatóknak abban, hogy milyen eszközöket és módszereket érdemes alkalmazniuk a tudományos munkájuk során

– fogalmazott. A stratégiai szövetség túlmutat egy új kutatási platform technikai megvalósításán: egy olyan szemlélet meghonosítását célozza, amely hatékonyabbá teszi a tudományos felfedezést, növeli a nemzetközi versenyképességet, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország megerősítse pozícióját az AI-vezérelt kutatás globális élvonalában.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora arról beszélt, hogy az Óbudai Egyetem és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat együttműködése jelentős mértékben hozzájárul Magyarország tudásalapú társadalmának kiépítéséhez. „Egyértelmű, hogy a tudásalapú társadalom letéteményesei a természetes intelligenciát képviselő kutatóink, miközben az AI a mai világtrendeknek megfelelően egy teljesen új dimenziót nyit a kutatás-fejlesztési térben” – fogalmazott. Hozzátette: az AI alkalmazása megsokszorozza a kutatási folyamatok végrehajtásának sebességét, ami jelentős hatékonyságnövekedést eredményez.

…ahogy a BME és a HUN-REN is

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) olyan átfogó, közös akciótervet írt alá, amely a két tudományos intézményben rendelkezésre álló tudást, infrastruktúrát és kutatói potenciált egyesíti. A korábban megkötött együttműködési megállapodás nyomán született cselekvési program célja, hogy növelje a HUN-REN és a BME kutatási-innovációs teljesítményét, megerősítse a kutatói utánpótlást, hosszú távon fokozza Magyarország nemzetközi kutatási versenyképességét, és mások számára is példát mutatva új minőséget teremtsen az egyetemi-kutatóhálózati együttműködésekben – tudtuk meg a csütörtöki sajtóbejelentésből.

A közös akcióterv középpontjában a szimbiózis elve áll, hogy a két, jelentős tudományos múltra visszatekintő intézmény erősségei egymást kiegészítve járuljanak hozzá a kiemelkedő közös eredményekhez. Ennek érdekében a felek megosztják erőforrásaikat, támogatják a kettős intézményi kötődést, valamint közös doktori programokat, pályázatokat és kutatási projekteket indítanak, hogy nemzetközileg is versenyképes környezetet biztosítsanak a hallgatók és fiatal kutatók számára. Az együttműködés egyik legfontosabb területe a doktori képzés és a kutatói utánpótlás megerősítése. A HUN-REN kutatóinak strukturált bevonása a BME doktori iskoláiba, a közös témavezetések, valamint az összehangolt ösztöndíjrendszer mind azt a célt szolgálják, hogy Magyarország, és azon belül a BME és a HUN-REN vonzó kutatási célpontok legyenek a hazai és nemzetközi tehetségek számára.

Ez az együttműködés mérföldkő mindkét intézmény életében. Kapcsolatunk hosszú múltra tekint vissza, most pedig új szintre emeljük és tovább szélesítjük a közös munkát. Ez több mint egy partnerség: nemzeti érdek, hogy a hazai kutatási és felsőoktatási szereplők összefogjanak. Számos közös metszet van az intézményeink között, ezért célunk, hogy megnyissuk egymás előtt az infrastrukturális kapacitásokat, és hogy a HUN-REN kiemelkedő kutatási kompetenciái még erőteljesebben jelenjenek meg az egyetem mindennapi életében és az oktatásban is

– emelte ki Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

„Intézményeink együttműködése annak felismerésén alapul, hogy a tudományos kiválóság ma nem elszigetelten, hanem szövetségekben tud érvényesülni. Két erős tudásközpont összehangolt működése képes valódi nemzetközi versenyképességet teremteni, és vonzóvá tenni a tudományos pályát fiatal kutatóink számára” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke. Hozzátette, a jövőben a kutatás, az innováció és az oktatás területén értékláncalapú gondolkodásra van szükség, amely a tudományos felfedezések alkalmazását és gyakorlati hasznosulását helyezi a középpontba. A felek gondolat- és rizikóközösséget vállalnak: céljuk, hogy ne követői, hanem alakítói legyenek a nemzetközi folyamatoknak. Az együttműködés mintát kíván adni a teljes magyar kutatási és innovációs rendszer számára, mert valódi előrelépés csak akkor érhető el, ha az akadémiai és a tudományos világ egymást erősítve képes közvetlen társadalmi és gazdasági értéket teremteni.

Zaránd Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese rámutatott: „Hosszú út áll mögöttünk, és világosan látszik, hogy a kiválóság a közös metszet intézményeink között. Számos területen dolgozunk együtt, amit jól mutat az a több mint 350 közös publikáció is, amely az elmúlt években született. Most az együttműködés új szakaszába, operatív szintre lépünk: azok a gondolatok és tervek, melyeket az előző időszakban megfogalmaztunk, valósággá válnak. Az akcióterv kialakítását rendkívül alapos háttérmunka előzte meg, és különösen biztató, hogy a felkért kutatók szinte azonnal igent mondtak a közös munkára. A következő feladat az, hogy a terveket következetes munkával kézzelfogható eredményekké formáljuk.”

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója kiemelte:

Ez az akcióterv tényleges működési modellre épül: közös erőforrásokkal, közös felelősséggel és közös mércével dolgozunk annak érdekében, hogy együtt nagyobb hatást érjünk el a kutatási teljesítményben, az utánpótlás-nevelésben és az innovációban.

A vezérigazgató hozzátette: az új modellben számszerűsített indikátorok, rögzített bázis- és célértékek mentén mérik az előrehaladást. A cél nem csupán stratégiai együttműködés, hanem annak bizonyítása, hogy Magyarország képes megtartani a tehetségeit, visszahívni a kiválóságokat, és a nemzetközi versenyben is előrelépni.

A közös kutatások olyan stratégiai területekre összpontosítanak, mint a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazok elemzése, az energetika, a biotechnológia, valamint a fenntartható anyagok és technológiák. A felek közös, több tudományterületet összekapcsoló kutatási központokat és intézményközi kutatócsoportokat hoznak létre, miközben nagy hangsúlyt kap a kiemelkedő kutatási infrastruktúrák – köztük a BME tanreaktorának és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont reaktorának – hatékony kihasználása is.

Nem véletlen, hogy egyre több felsőoktatási intézmény dönt amellett, hogy mesterséges intelligenciával foglalkozó szakot, szakokat indít, de ezekkel majd egy későbbi cikkünkben foglalkozunk.

(Borítókép: HUN-REN)