Az elmúlt másfél évtized gazdasági kihívásai, mint például a devizahitel-válság, a koronavírus-járvány és az inflációs sokk, komoly megpróbáltatásokat okoztak a magyar családoknak. A kormány azonban számos intézkedést hozott, amelyek célja az volt, hogy a pénzügyi rendszer kockázatainak költségeit ne a lakosság viselje, hanem a bankok. Ezzel segítették a családokat.
A bankok finanszírozták, a családok nyertek.
Az alábbiakban bemutatjuk az 5+1 fontos lépést, amit az állam tett a bankok ellen a magyar emberek érdekében.
-
Magas bankadó: a pénzügyi szektor közteherviselésének részeként
A magyar bankok különadót fizetnek, amelynek célja, hogy a pénzügyi szektor hozzájáruljon a gazdasági stabilitáshoz. Ez azt jelenti, hogy a bankok nyeresége egy részét a költségvetésbe juttatják, így a válságkezelés költségei nem csak a lakosságot terhelik. Ez a bevétel segít az állami kiadások fedezésében, például a családtámogatásoknál és a gazdasági stabilizációnál. -
A devizahiteles veszteségek áthárítása a bankokra
A 2000-es években sokan vettek fel devizaalapú hiteleket, amelyek törlesztése az árfolyam-ingadozások miatt jelentősen megnőtt. A kormány a devizahitelek forintosításával megszüntette ezt az árfolyamkockázatot, ami nagy könnyebbséget hozott a családoknak. A forintosítás és az elszámoltatás hatalmas veszteségeket okozott a bankoknak, de stabilabb helyzetbe helyezte az adósokat. Azóta a bíróság is több esetben kötelezte a bankokat a tisztességtelen tájékoztatás miatti visszatérítésekre. E lépések százezrek pénzügyi helyzetét javították és a törlesztést kiszámíthatóbbá tették. -
Tranzakciós illeték: a bankok részvétele a rendszer működésében
A pénzügyi tranzakciós illetéket a bankok fizetik az utalások és készpénzfelvételek után. Bár a lakosság számára bizonyos szolgáltatások, mint például a havi két ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forintig, továbbra is díjmentesek, az illeték befizetése a bankokat terheli.
Forrás ripost.hu
